Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
a Bocskai-zászló alatt —, s annak talapzatán koszorút helyeztek el a következő felirattal: „A hajdúk atyjának a hősök hálás utódai." A küldöttséget egyébként maga Kossuth Ferenc nevezte Bocskai hősei utódainak, Rákosi Viktor, Hajdúnánás országgyűlési képviselője pedig barna arcú hajdúnépnek, végtelen pusztaságok büszke lakójának. Benedek János, Hajdúböszörmény országgyűlési képviselője a küldöttséget versben köszöntötte. „Bocskay szobra előtt Mi tolong itt, tán hadi népe? Hajdan a hajdú előtt, — Az utód seregei ma körébe." Czeglédy Antal sem látott mást a küldöttségben, mint „Bocskay hajdú népének valódi, tőrőlmetszett, barna, bajuszos utódit". Egyértelmű tehát, hogy ebben a megközelítésben az egykori hajdúvárosok és a volt jobbágyfalvak lakói között eltűnt minden különbség, egységesen a legendákkal övezett hajdúvitézek utódainak számítottak, azon az alapon, hogy Hajdú vármegyében laktak. Érdemes egy pillantást vetnünk a küldöttség összetételére: Hajdúböszörmény (85 fő), Hajdúnánás (79 fő), Hajdúhadház (63 fő), Hajdúdorog (5 fő), Hajdúsámson (21 fő), Téglás (10 fő), Hajdúszoboszló (100 fő), Nádudvar (23 fő), Kaba (29 fő), Földes (15 fő), Tetétlen (12 fő), Püspökladány (41 fő), Egyek (25 fő). Egészen természetes tehát, hogy a hajdúböszörményi Bocskai-szobor felavatásakor elfogadott vármegyei határozatban „Hajdú vármegye közönsége, Bocskay Istvánnak, Erdély nagy fejedelmének, a magyar alkotmány eszélyes, bátor és hős védelmezőjének, a népjog, emberi és lelkiismereti szabadság önzetlen és rettenthetetlen bajnokának, ... a hajdúnép édesatyjának, a hajdúk ide telepítése háromszázados évfordulóján, hazafias lelke egész melegével, mély és kiapadhatatlan hálával adózik..." Ebből az alkalomból Hajdú vármegye közönsége a volt Hajdúkerület székhelyén, Hajdúböszörményben ünnepi díszközgyűlést tartott, evvel is jelezve azt az eszmei kapcsolatot, amely a megye egészét és a tulajdonképpeni hajdúvárosokat egybeolvasztotta. 18 9 Elfogadta ezt a megyei keietet a hajdúváiosok társadalma is, amely Hajdú megyében vezető szeiepét vitathatatlanul megőrizte. Bár Hajdúböszörményben egyes szélsőséges körök részéről a megyei szervezetet éiték támadások annak debreceni központja miatt, magát a közigazgatási keretet még ezek is jónak tar189. A Bocskay szobornak 1907. június 2. napján történt leleplezése alkalmából Hajdúböszörmény R. T. Városban tartott törvényhatósági bizottsági díszközgyűlésben Weszprémy Zoltán főispán által mondott elnöki megnyitó beszéd és Kovács Gyula alispán által mondot emlékbeszéd. Debrecen, 1907. 1 1
