Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
elképzeléseiknek. A Hajdúság szerintük egészen addig él, amíg mint önálló törvényhatóság létezik. Sillye Gábor e fenti alapállásból kiindulva nagyon logikusan gondolkodott úgy, hogy a megye megszervezésével „ezen hajdúk nem léteznek többé, a hajdú nép csak névben él és többé nincs jelen". Mivel elvesztették egyetlen, még megmaradt kincsüket, törvényhatósági állásukat és törvényszéküket, részükre nem maradt egyéb, mint a súlyos adófizetés és a „nép virágát évenként szedő" hadkötelezettség. 18 3 A hajdúság fogalmának tágítása azonban másik irányból is megindult ! Debre cen városa és a Hajdúkerület belső ellenzéke, elsősorban Hajdúszoboszló, mintegy folytatva a hajdúkerületi tisztikar által felvetett gondolatot, azzal az érvvel állt elő, hogy a Debrecen központú új megyében a hajdúság mintegy új életre kelhet, annál is inkább, mert az ide csatolandó községek egy időben maguk is hajdútelepek voltak. A Hajdú megye elnevezés ugyan a Hajdúkerület vezetőinek a leleménye volt, e gondolathoz az ellenlábasok mégis lelkesen csatlakoztak, sőt Hajdúszoboszló vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a megyeszervezést azzal a feltétellel támogatják, ha az Hajdú megye nevel kapja. Hajdú megye megszervezése a hajdúság fogalmának további tágítását tehát nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is tette. A megyén belül is, az országos közvéleményben pedig még inkább a hajdú elnevezés hovatovább a Hajdú megyei értelmet nyerte, s abba beleolvadt a szabolcsi és bihari községek egykori vármegyei hovatartozásának a tudata is. Érdekes módon az egykor Bihar megyéhez tartozott Debrecen körül sem alakult ki egy bihari ellenközpont. Ennek több oka volt, nevezetesen az, hogy ilyen tulajdonképpen a megyeszervezés előtt sem létezett Debrecenben, s helyét a cívistudat nagyon jól kitöltötte. Rendkívül gyenge lehetett ez a kapcsolt bihari községek esetében is, már csak kis számuk és Debrecenre utaltságuk következtében is. Kevésbé ismeijük a kapcsolt szabolcsi községek hangadóinak véleményét. Az mindenesetre tény, hogy a jellegzetesen dzsentrivármegyének számító Szabolcsban erős megyei tudat létezett, s ez hathatott a megyerendezés után elkapcsolt községekben is. Tény, hogy innen egy egész járás főszolgabírástól együtt került új megyei keletbe, s ez feltétlenül azt sugallja, hogy a régi megyéhez való tartozás tudata is erősebb lehetett, mint Bihar esetében. Amikor az 1877-es megyei tisztújítás körüli csatározások folytak, a Debreczeni Ellenőr közölt egy, az ellentábor véleményét kifejtő cikket Hajdúk ! címmel. 18 4 A szerkesztő csillagos megjegyzésben vetette szemére a cikkírónak, hogy ignorálta a volt szabolcsiakat, amennyiben mindenütt és következetesen a hajdúk kifejezést használta a megye lakóira. Tehát a volt szabolcsiakat mintegy semmibe vette! A különbség ekkor tehát mindenki előtt még nyilvánvaló volt, ezek azonban a későbbiekben fokozatosan elmosódtak. 83. Hajdú megye leírása... i. m. m —112. 84. Debreczeni Ellenőr. 1877. dec. 27. x. 1 1
