Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
Debrecen városképét formáló épület, amely ekkor épült. A vármegyeházzal nagyjából egy időben lett kész Debrecen legnagyobb lakóháza, a református egyház bérpalotája („püspöki palota") és a kereskedelmi és iparkamara új székháza is. 170 Az általános megelégedettség közepette csak Hajdúböszörményből hallatszottak disszonáns hangok. Porcsalmy Gyula — aki ekkor a másik helyi újság, a Hajdúböszörmény és Vidéke szerkesztője volt — a lapban ismételt támadást intézett a „cifra palota" ellen, amely ötvenesztendei keserves vármegyei pótadót eredményez, s amely hosszú időre megakadályozza azt, hogy Hajdúböszörmény a megyei székhely rangját elnyerhesse. 17 1 Hajdú vármegye közönsége Bálint Zoltán és Jámbor Lajos budapesti építészek szecessziós stílusú, magyaros jellegű tervét (ezért emlegetik cifra palotaként) fogadta el megépítésre. Ők ketten egyébként más debreceni középületet is terveztek, például a püspöki palotát. 17 2 Az építkezést végül fővállalkozásban Hegedűs István és Tóth Lajos debreceni építészek vállalták. A kiviteli költségek 730 000 koronát tettek ki, tehát az eredetileg tervezettnél kevesebbet. 17 3 A kétemeletes székház U alakú alaprajzát a középtájon keresztépület kapcsolja össze. Utcai homlokzata kellően tagolt, arányos, gazdag pirogránit díszítéssel, amelyet Borsos József tervei alapján a világhírű pécsi Zsolnai gyárban készítettek. Az épület tetejéből vörösréz borítású huszártorony emelkedik ki, rajta kardos hajdúvitéz-figura. Nagy érdeme az épületnek az a teljes stílusegység, amely végighúzódik a belső díszítéseken is. Különlegesen díszes a megjelenése a törvényhatósági bizottság termének. A falakat a vármegye és az egyes települések címerei díszítik, de a legnagyobb értéket kétségtelen azok az üvegablakok jelentik, amelyeket Kernstok Károly tervezett. A magyar szecesszió kiemelkedő alkotásának számító s nemzeti értéket jelentő üvegablak a honfoglaló hét vezért ábrázolja. Sajnos, Árpád fejedelem alakja a II. világháborúban megsemmisült. 17 4 A vármegyei apparátus mellett az új székházban kapott helyet a megyei államépítészeti hivatal és a központi járás szolgabírósága. Az épületben volt a lakása a főispánnak, az alispánnak és a főlevéltárnoknak is. 17 5 170. Vö. Hajdúböszörmény és Vidéke. 1911. máj. 27. 3. Megyei közgyűlés, és máj. 20. 3. Bontják a régi megyeházat. Nemsokára épül az 50 évi pótadós cifraház. Debreczeni Képes Kalendáriom. 1913. 142—144171. Hajdúböszörményi Hírlap. 1911 okt. 18. 5. Készen van a megyei cifraház. A megyeház átvétele. 172. Debreczeni Képes Kalendáriom. 1913. 142. 173. Uo. 144174. Sz. KÜRTI KATALIN: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban. Debrecen, 1977. 79—80. 175. Debreczeni Képes Kalendáriom. 1913. 144. 1 1
