Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
a megyeszékhely Debrecen városa, s ha a székhely valamilyen okból innen elkerül, akkor az épület, abban az állapotban, amilyenben akkor lesz, visszakerül a város tulajdonába. Gaál Mihály azzal érvelt, hogy ily módon a megyének nem is szabad pénzösszeget az épületbe befektetni, mert mi lesz akkor például, ha ráköltenek vagy ötszázezer forintot, s a székhelyet elteszik Debrecenből. Ilyen feltételekkel az épület nem is ajándék. 15 3 Gaál Mihály indítványát támogatta a hajdúböszörményi U. Szabó Mihály is, mondván, hogy a vendéglő épületét csak minden feltételtől mentesen szabad elfogadni. Ö avval érvelt, hogy megtörténhet az, hogy egykor Debrecen törvényhatósági állását elveszítve beolvad Hajdú megyébe, s akkor fennállhat a veszély, hogy a város az átalakított Fehér Lovat visszaveszi városházának, s a megyének meg kell elégedni Debrecen jelenlegi székházával. Megjegyzendő azonban, hogy a hajdúböszörményiek közül ekkor már többen nem voltak hajlandók kiállni az indítvány mellett. Ezért Gaál Mihály a vita során legalább azt szerette volna elérni, hogy az ajándékozási okiratba foglalják bele azt, ha az épület valamikor visszakerül Debrecen kezére, akkor becsültessék meg az árát, s a város „húzza le belőle azt a silányságot, amit a szálloda ma megér", s a többit akkor fizesse meg Hajdú megyének. Ezt a módosító indítványt sem fogadták el, mert végül szavazásra került sor. Gaál Mihály indítványát huszonnyolc szavazattal huszonegy ellenében elvetették. Bizonyos értelemben komikus, bár a kor kedvelt, jogászi megalapozottságú érvelési stílusára is jól rávilágít, hogy miután az indítványt elvetették, Gaál Mihály megkérdezte Miskolczy Lajos főispántól, hogy miután Debrecenben a régi városi statútumok szerint a földek a házaktól el nem választhatók, a Fehér Ló után járó földek a megye tulajdonába kerülnek-e? Erről természetesen szó sem volt, s ezt a kérdező nyilván maga is nagyon jól tudta, de azért demonstratív céllal megkérdezte. 15 4 Elgondolkodtató, hogy a szavazás során Gaál Mihály nem jelentéktelen tábort tudott maga mögött felsorakoztatni, amely félreérthetetlenül jelezte, hogy ebben a kérdésben még további viták várhatók, mint ahogyan lettek is. A viták pergőtüzébe került épület — a Fehér Ló vendéglő — nevezetes szerepet játszott ugyan a város történetében (itt játszott például 1796 őszén Kelemen László színtársulata, 1849-ben maga Kossuth Lajos is megszállt benne néhány napra), de vármegyei székháznak úgy, ahogyan volt, nem felelt meg. 15 5 Tisztában 153. Debreczeni Ellenőr. 1876. szept. 5. 1. és 2. Itt jegyezzük meg, hogy a Fehér Ló átvételére és átalakítási tervének elkészítésére és az ezzel kapcsolatos anyagi kihatások felmérésére a megye különbizottságot jelölt ki, amelynek Gaál Mihály is tagja lett, saját kérésére. Javaslatot kellett arra is tenni, hogy hogy a szükséges költségeket honnan teremtik elő. 154. Debreczeni Ellenőr. 1876. szept. 5. 2. Megjegyzendő, hogy Debrecenben pontosan 1876-ban szűnt meg a ház utáni földek rendszere. Vö. BALOGH ISTVAN: A cívisek világa. Bp., 1973. 198. 155. Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhelyei és népművészete (szerk. SZÖLLÖSI GYULA). Hn. én. (Debrecen, 1973) 253. 1 1
