Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

telt is a vármegyére.

10

9 A szabályrendeletet a minisztérium december 13-án hagyta jóvá.

11

0 Ez a munkálat szolgált alapjául — néhány jelentéktelen belügyminisztériumi módosítástól eltekintve — az új megye területi beosztásának, önkormányzati szervei létrehozásának és a tisztviselői kar megszervezésének. Döntés született az új törvényhatóság zászlajáról, színeiről és címeréről is. A hajdúböszörményi Lengyel Imre javaslatára elfogadták a volt Hajdúkerület kék-fehér színét, amelyet a vármegye zászlaján is alkalmaztak. Hajdú megye címere pedig gyakorlatilag a volt Hajdúkerület címere lett, amelyet az új vármegye pecsétjére Hajdú vármegye pecsétje körirattal alkalmaztak.

11

1 A Hajdúkerület kérdése körüli vitákban elmérgesedett Hajdúszoboszló— Hajdúböszörmény közötti ellentét egyik késői fellobbanásának tekinthetjük, hogy a címer elfogadása ellen csupán a hajdúszoboszlói Kovács Miklós emelt szót, mondván, hogy a Hajdúkerületnek külön címere nem is volt.

11

2 Legalábbis elvben a vármegyék legfontosabb önkormányzati szerve a közgyűlés volt, amelynek tagjait fele arányban választották, fele arányban pedig virilisi jogon jelölték ki. A legelső, az alakuló közgyűlés 1876. szeptember negyedikén egy korábbi, még augusztusban kelt belügyminiszteri rendelet értelmében, a korábbi állapotok figyelembevételével ülhetett össze.

11

3 Tisza Kálmán felhívta a figyelmet arra, hogy az új törvényhatóság területére eső választott és virilis képviselők az alakuló közgyűlésen jelenjenek meg. így tehát azon elvben összesen 206 virilis és választott képviselőnek kellett volna részt venni, de csak nyolcvanketten jelentek meg. Ekkor rendelkeztek arról is, hogy a hajdúvárosokban eddig szokásban volt városi főhadnagyi és rendőr hadnagyi címet polgármesterivel, illetve rendőrkapitányival cseréljék fel.

11

4 Az első közgyűlés — hivatalos nevén a törvényhatósági bizottság — létszáma tehát kétszázhat volt, ebből a volt Hajdúkerület városaira hatvan választott és 109. Tisza Kálmán Miskolczytól már 1876. augusztus 11-én keltezett levelében kérte az új megye alakulása körüli „kiváló ügybuzgalmat és tapintatot", HBmL IV. B. 901. c. 1. H. 1876. Egyébként már itt kérte a megyei ideiglenes szabályrendelet összeállítását. A szabályrendeletre egyébként: Uo. 901. c. X. 154/1876. dec. 16. 110. Uo. m.Vö. Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye. I. kötet. Debrecen, 1885. 6. Hajdú megye jelvénye „a volt hajdú-kerülettől öröklött kék-fehér szín mellett a volt kerület czímere, melyet pecsétnyomóján és Hajdúvármegfepecsétje körirattal használ". 112. Debreczeni Ellenőr. 1876. szept. 4. A Hajdúkerület régi pecsétjeit egyébként kegyeletből a Nemzeti Múzeumnak ajándékozták. 113. HBmL 901. c. i. Főisp. ir. H. 1/1876. Tisza Kálmán augusztus xi-én kelt leirata értelmében „Hajdú megye törvényhatósági bizottságát ideiglenesen az ezen megye alkatrészeiben lakó bizottsági tagok képzendik". Egyben megküldte a volt Hajdúkerületben és a szabolcsi részekben lakó tisztviselők névsorát is. X14. HBmL IV. B. 902. a. 1. 1876. szept. 4. és Debreczeni Ellenőr. 1876. szept. 4. 1

1