Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
A testület kezében igen nagy hatalom összpontosult, mert nemcsak a törvények végrehajtását ellenőrizte, hanem gondoskodott a kormányrendeletek és a megyei szabályrendeletek végrehajtásáról is. Feladata nemcsak a megyei testületek működésére terjedt ki, hanem beleszólhatott a megye területén működő állami szervek és intézmények munkájába is. A törvény egyenes kimondta, hogy a közigazgatási bizottságnak a „törvényhatóság területén levő összes, akár a közigazgatásnál alkalmazott állami, a törvényhatósági és községi közegek engedelmeskedni tartoznak". így tehát nemcsak a választott megyei szervek hatalma csökkent, hanem a kinevezett állami közegeké is, akik felett ezentúl nemcsak a szakminiszter, hanem a főispán és a közigazgatási bizottság is ellenőrzést gyakorolt. A bizottság elsősorban lefelé rendelkezett igen széles jogkörrel. Megsemmisíthette akár az egyes községek, akár az alispán határozatait. Ráadásul a vármegyei közgyűlés a közigazgatási bizottsággal szemben gyakorlatilag tehetetlen volt, hiszen azt felelősségre nem vonhatta, s ellene semmiféle megtorlást nem alkalmazhatott. Nem csodálkozhatunk ezért azon, ha a Vesti Hírlap cikkírója a törvényhatósági bizottságot egyenesen az „administratio tulajdonképpeni vezetésre hivatott" testületének nevezte, ahova mind a főispán, mind pedig a megyei irányadó körök embereiket bevinni igyekeznek. 10 5 A kortársak teljes joggal állapíthatták tehát meg, hogy a főispáni állás megszűnt annak a díszes, de tulajdonképpeni hatalom nélküli funkciónak lenni, amivé a feudalizmus kései évszázadaiban, a rendi jelleggel szövődött nemzeti ellenállás következtében alakult. A megye vitathatatlanul első embere a főispán lett. Meg kell említenünk, hogy a közigazgatás újjászervezése során országosan is, Hajdú megye esetében is a belügyminisztériumi leiratok és irányelvek az állandó pénzügyi takarékosságot sürgették és kérték számon. Tisza Kálmán már 1876 augusztusában, tehát akkor, amikor az új megye alakuló közgyűlését még meg sem tartották, már kérte a törvényhatóság folyó évi költségvetés-előirányzatának az összeállítását és a működő tisztviselők adatainak a megküldését. 10 6 Tekintettel az állam „terhes pénzügyi viszonyaira", kérte, hogy a költségvetést csak a „legelkerülhetetlenebb kiadásokra szorítkozva, a legnagyobb takarékossággal tett számítás után" állítsák össze. 10 7 Kívánatosnak tartotta azt is, ha már ekkor elkezdik a megyei ideiglenes szabályrendelet összeállítását. 105. Pesti Napló. 1876. szept. 6. 106. HBmL IV. B. 901. c. 1. 1/1876. 107. Uo. 1 1
