Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
Mondanunk sem kell, hogy a küldöttség útja semmi eredménnyel sem járt, s a hajdúböszörményi törvényszéket minden tiltakozás dacára sem lehetett visszaállítani. 8 2 Ezek után mindenki előtt világossá kellett hogy váljon: a Hajdúkerület felett megkondították a lélekharangot. Ennek ellenére a teljesen lehetetlen helyzetbe került hajdúkerületi tisztikar még egy utolsó, kétségbeesett, eleve reménytelen és kudarcra ítélt próbálkozással kísérletezett. Elhatározták, hogy a törvényhatósági jogállás mentése érdekében megszavaztatják a hajdúvárosok lakosságát, hogy a netáni kedvező eredménnyel bizonyíthassák a Hajdúkerület meglétének, illetve további fenntartásának szükségességét. 8 3 Ennek kiváltó okát Hajdúnánás városa szolgáltatta, amely a fentiekben már ismertetett s tulajdonképpen nagyon is kétélű indítványát (ha a Hajdúkerület terve nem sikerül, Debrecent támogatják) a többi hajdúvároshoz pártolás végett megküldte. A hajdúkerületi tisztikar a nánásiak indítványa felett nem foglalt állást, Hajdúböszörmény városa viszont azt mereven elutasította, s kijelentette, hogy a nánási indítványhoz csak abban az esetben járulhat hozzá, ha a Hajdúkerület bővítése a Hajdúböszörmény székhely megmaradását is eredményezi. így került sor arra a kompromisszumos, de a fejleményeket ismerve tulajdonképpen mégiscsak Hajdúböszörmény érdekeit szem előtt tartó indítványra, hogy e kérdésben tartsanak népszavazást. Ennek lebonyolítására Weszprémy Gáspár alkapitány vezetésével a küldöttséget is kijelölték. A végrehajtás azonban már nem történhetett meg. A hajdúkerületi küldöttség nagyon is célzatos jelentése szerint ugyan a népszavazás gondolata Hajdúnánáson, Hajdúdorogon és Hajdúhadházon „örömmel fogadtatott", s szerintük ezekben a városokban a „kerületi törvényhatóságnak Böszörmény székhellyel való fenntartása közös óhajtás", belügyminisztériumi rendeletre a népszavazást nem lehetett megtartani. Ezt az eljárást ugyan a Hajdúkerületek vezetői önkényesnek nyilvánították, olyan lépésnek, mint amely eleve a Hajdúkerület törvényhatósági létének megszüntetését akarja annak megkérdezése, az ott lakók hozzájárulása nélkül keresztülvinni. Ez ellen az országgyűléshez szándékoztak fordulni. 8 4 Erre azonban már nem jutott idő. A döntés véglegesen megérett a Debrecen központú, új Hajdú megye javára, s ez ellen már az időhúzás taktikájához sem lehetett folyamodni. 82. NYAKAS M.: Hajdúkerület vagy Hajdú megye? I. m. 51. 83 HBmL IV. B. 754. a. 3. Hajdúker. közgy. jkv. 1876. jan. 20. E rendkívüli közgyűlésen már meg sem jelent Czeglédy Lajos hajdúszoboszlói hadnagy, s hiányzását sem igazolta. 84. Az események leírása uo. 1876. ápr. 10. s több napjain. 1 1
