Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

hanem országosan is olyan ellenszenvet váltott ki, s ráadásul nemcsak az ellenzék soraiban, hogy abból végül törvény nem lett/0 így aztán azon sem lepődhetünk meg, hogy a hajdúkerületi küldöttség budapesti útja nem volt eredménytelen, bár tulajdonképpen tényleges célját sem érte el. A fővárosban nyolc napig tartózkodtak, s az utasításhoz híven felkeresték a királyt, a belügyminisztert és az országgyűlés befolyásos köreit. Az uralkodónál azt a választ kapták, hogy a Hajdúkerület „törvényhatósági állásának megszüntetése veszteség és kár lenne a hazára nézve", a Belügyminisztériumban pedig úgy nyilatkoztak, hogy „amennyire lehetséges és a szervezési munkálat elveivel nem ellenkezik, a Hajdúvárosok érdekei kellő figyelembe fognak vétetni"

41 Ezt az egyébként senkit semmire nem kötelező nyilatkozatot aztán mindenki úgy értelmezhette, ahogyan akarta. A küldöttség a Hajdúkerület memorandumát nyomtatásban is kiadta. A hajdúkerületi közgyűlés 1873. december harmincadikán és harmincegyedikén ismét összeült, s az immár hivatalosan is közzétett rendezési terv ismeretében foglalhatott állást. A fejleményeket úgy ítélték meg, hogy a törvényhatósági jogállás megvédéséhez az eddigi lépesek nem elegendők. Úgy látták, hogy a benyújtott törvényjavaslat még ijesztőbb képet nyújt, mint amelyet eddig a lapok híradásaiból tudni lehetett. Az egyértelműen a „Hajdúkerület létének, sőt nevének és emlékének" megsemmisítését vette célba.

4

1 Elhatározták ezért, hogy újabb küldöttséget menesztenek Budapestre, ezúttal elsősorban az úgynevezett huszonegyes bizottsághoz. Ennek feladata döntően az országos pénzügyi kiadások ellenőrzése és a lehetséges megtakarítások iránti véleményadás volt, így tehát a megyerendezésbe ugyan közvetlenül nem folyt bele, de abban szava, véleménye mégis komolyan esett latba.

4

2 A hajdúkerületi küldöttségben ekkor Hajdúszoboszló újra képviseltette magát Túry Sámuel személyében.

4

3 A közgyűlés határozata alapján a küldöttség Budapesten a következő tartalmú tervezetet ajánlotta elfogadásra.

4

4 1. A törvényhozás Szabolcs vármegyétől ne csatoljon Ung, illetve Szatmár megyéhez községeket, viszont a hajdúvárosokat se olvasszák be Szabolcsba. Nyomatékképpen hangoztatták, hogy a „hajdúvárosok népe készebb saját ügye orvoslásának igényéről is lemondani, . . . mint történelmi múltjának gúnyjául a nem is magyar népességű Nyíregyházára fáradozni". 2. A Hajdúkerület megsemmisítésének semmi egyéb oka nincs, mint hogy így akarják kárpótolni Szabolcs vármegyét a területi veszteségekért, ez viszont 40. Magyarország törtenete i. m. 41. HBmL IV. B. 754. a. 1. Hajdúker. jkv. 1874. dec. 30/31. 42. Uo. 43. Uo. V. B. 471. a. Hszob. jkv. 1874. jan. 3. 44. Emlékirat Magyarország mélyen tisztelt képviselőházához ... i. m. A közölt számadatokon célszerű átszámításokat végeztem. 1

1