Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
Egyébként ekkor a hajdúvárosokban három járásbíróságot alakítottak ki Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúhadház székhellyel. 2 2 Az első folyamodású törvényszékek, illetve a királyi járásbíróságok megszervezésének mikéntje jól tükrözte azokat a nehézségeket, amelyek — sok egyéb tényező mellett — végső fokon aláásták a Hajdúkerületnek mint önálló törvényhatóságnak a létét. A hajdúvárosok közigazgatási egységének megmentése szempontjából ugyanis szinte megoldhatatlan nehézségnek bizonyult, hogy a közigazgatás belső szervezésével és tagolásával járó s egyre inkább fokozódó adminisztratív és pénzügyi terheket vállalni kellett. így egyre inkább kidomborodott a Hajdúkerület kicsinységének és területi szétszakítottságának hátrányos oldala. A helyzetet csak tovább rontotta, hogy a Hajdúkerület székvárosa, Hajdúböszörmény nem rendelkezett azokkal a feltételekkel, amelyek a térség természetes központjává avathatták volna. Ekkor még vasútvonala sem volt! Debrecenből Hajdúböszörményen keresztül az akkor végállomásnak számító Hajdúnánásra az első szerelvény csak 1884. augusztus huszonnegyedikén délután fél négykor futott be, a Hajdúkerület azonban ekkor már régen a múlté volt. 2 3 A környék természetes központja — amint ezt jól tudjuk — évszázadok óta Debrecen szabad királyi városa volt, amely elvben ugyan Bihar vármegyéhez tartozott, de amelyet földrajzi, gazdasági és politikai adottságai eleve arra predesztináltak, hogy a későbbi Hajdúság központi városának szerepét lássa el. Debrecen egyébként ebben az időben már egyre több hivatalnak is helyt adott, s természetesen meghatározó volt gazdasági és kulturális szerepköre is. Többek között ebben az időben már székhelye volt egy dandárparancsnokságnak, a 39. gyalogezred kiegészítő parancsnokságához tartozó tartalék ezredparancsnokságnak, a Károly Ferdinánd gyalogezred egyik zászlóaljának, a 16. huszárezrednek. A Debrecenben székelő pénzügy-igazgatóság fennhatósága a városon kívül kiterjedt a Hajdúkerületre, Bihar, Szabolcs és Kraszna vármegyékre is. Debrecenben székelt a főposta és az állami sóraktár is, hogy a cívisváros kulturális vonzását ezúttal ne is említsem. 2 4 22. Uo. 102. A Hajdúnánáson és Hajdúhadházon levő bíróság egyben telekkönyvi hatóság is volt. 23. BARCSA J. i. m. 297—298. 24. Szűcs ISTVAN: Szabad királyi Debreczen város történelme. I— III. Debrecen, 1872. III. k. 1101. és DR. ZELIZY DANIEL (szerk.) : Debreczen sz. kir. város egyetemes leírása. Debrecen, 1882.690—806. 11
