Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

összeállítása az a Hajdúkerületre vonatkozó hazai törvényeknek, szokásoknak és felsőbb rendeleteknek, illetve eltérés ezektől csupán annyiban mutatkozik, amelyet a „jelenkor igényei folytán múlhatatlanul kellett tenni".

1

0 Mindjárt szembeötlő, hogy az ügykezelés modernizálására tett erőfeszítések együtt jártak a közigazgatási költségek emelkedésével, s ez hamarosan olyan ördögi kört eredményezett, amely a Hajdúkerület vezetői számára beláthatatlan nehézségekkel járt. Az államhatalom törekvése ugyanis a közigazgatás modernizálása mellett a költségek erőteljes csökkentésére is irányult, amely elsősorban a kisebb törvényhatóságokat állította már-már megoldhatatlan nehézségek elé. Ennek ellenére az ügykezelés modernizálására tett erőfeszítések — s ez általában is igaz a magyarországi polgári közigazgatás kiépítésére — a kiadások állandó növekedésével jártak együtt, e tény viszont a kisebb törvényhatóságok életképtelenségét még inkább kidomborította. Az önkényuralom korában, nevezetesen 1850/5 i-ben, az osztrák egyenes és közvetett adók rendszerének Magyarországra történő kiterjesztésekor az állam magára vállalta az összes központilag kinevezett közegek ellátását. Az 1860-as októberi diploma azonban a törvényhatóságokat jogaikba visszahelyezte — így tehát a költségek fedezése is részben rájuk hárult. A városok pedig a közigazgatási költségek mellett kénytelenek voltak fedezni ezentúl az igazságszolgáltatás terheit is, amelyre pedig számosan egyáltalán nem voltak képesek. így 1866-tól kezdve erre a célra összesen évi 500 000 forint állami támogatást kaptak! 1869-től kezdve pedig a városokon kívül a Jászkunkerület, a tizenhat szepesi város, a Hajdúkerület és a nagykikindai kerület is államsegélyben részesült, eleinte évi 72 000 forintban, de természetes, hogy a költségek és a támogatás növekedésének tendenciája csak fokozódott.

1

1 Érthető módon az államigazgatást a közigazgatás reformjára, eltekintve most annak elavult struktúrájától és korszerűtlenségétől, egyre inkább sarkallták a pénzügyi megfontolások is. S bár az állami túlköltekezés nagyobbik hányada nem a közigazgatási költségek fedezéséből állott, ennek leszorítása mégiscsak 10. Uo. xi. Az államháztartás merlegének alakulása: Év Bevétel Kiadás (millió forintban) 1868 154 147 1869 152 165 1870 171 199 1871 179 199 1872 186 233 1873 181 251 1874 190 252 A magyar országgyűlés története 1867—1927. (szerk. BALLA ANTAL). Bp., én. 83. IO