Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)

Tartalom

után az új élet kibontakozását segítette a Hajdúböszörményi Hírek (1946—1949), illetve a Hajdúböszörményi Néplap (1949). A Munkánkról stencilezett formában jelent ugyan meg, de éveken keresztül mégis a város egyetlen rendszeresen megjelenő orgánumának számított. 1969-ben indult a kéthetenként napvilágot látó városi újság, a Hajdúböszörményi Hírlap első száma, amely 1975-ig, megszűnéséig fontos szerepet vállalt a városi közvélemény formálásában. Napjaink hajdúböszörményi újságja a Hajdúböszörményi Termelőszövetkezetek Lapja. A város sajtótörténetének vizsgálata azért is érdemel figyelmet, mert Hajdúböszörmény a hajdúvárosok között mindig a legnagyobb volt, s mint az egykori Hajdúkerület székhelye a hajdúváros között továbbra is vezető szerepre tartott számot. S ha ez így, ebben a formában nem is valósult meg, kétségtelen, hogy a hajdúböszörményi hírlapirodalom is tett lépéseket ennek érvényesítésére, s egyfajta regionális vonzáskört — különösen a kezdeti időben — biztosított is magának. A hajdúböszörményi helyi sajtó jelenti a megyében a magyar kisvárosi sajtó legjellegzetesebb megvalósulási formáját, mert maga a város, a város társadalma, gazdasági, politikai, kulturális élete is az alföldi—tiszántúli magyar kisváros reprezentánsának fogható fel.

3 3 Összehasonlítási alapként lásd; Bényei Miklós: Hajdúszoboszló sajtója az ellenforradalmi rendszer korszakában. Tanulmányok és dokumentumok Hajdúszoboszló törénetéből a Tanácsköztársaság leverésétől a felszabadulásig (szerk. Gazdag István) Hajdúszoboszló, 1981. lo3—121. és Kilián István: Adatok Berettyóújfalu közoktatás-, könyvtár- és sajtótörténetéhez. Berettyóújfalu története (szerk. Varga Gyula). Berettyóújfalu, 1981. 339—378. 6