Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
gazdaság szocialista átszervezéséhez köthető, hiszen 1959/1960 folyamán a folyóirat egyik központi témája pontosan ennek elősegítése volt, s ez egyben akkor a legfontosabb városi ügy is. Bár a Munkánkról jellegét a hosszabb terjedelmű, a gyakorlattal összefüggő ideológiai jellegű írások határozták meg, a szerkesztőség kísérletezett rovatokkal — pl. Dicséret, Párttaghoz méltatlan, A szerkesztőség postájából — és viták indításával is. A folyóirat városi jellegét tette még szembetűnőbbé, hogy egyre több verset (Kapusi Imre pl.), novellát (K. Nagy József), kritikát (Székelyhídi Ágoston) és képzőművészeti alkotást (Király Róbert, Szilágyi Elek, Bíró Ferenc, Maghy Zoltán) tett közzé. Mindez azt is jelentette, hogy a folyóirat eredeti keretei szétfeszültek, s ez a Munkánkról megszűnéséhez vezetett. Utolsó száma 1963 őszén jelent meg (8—9. sz.). Tulajdonképpeni városi újság 1949-et követően kereken húsz esztendő múlva, 1969. október 17-én jelent meg, Hajdúböszörményi Hírlap címmel. 17 2 A lap indításának szükségességét Lévai Sándor, a városi pártbizottság titkára a következőképpen indokolta: „Egy újság megjelenése a legkevésbé néhány ember elhatározásának kérdése. Sokkal inkább mércéje, hogy milyen egy város szellemisége, közéleti arculata, s települést formáló hatása." A lap a hajdúböszörményi városi pártbizottság és városi tanács lapjaként jelent meg, szerkesztő bizottság szerkesztette, felelős szerkesztője pedig hivatásos újságíró, Bényei József volt. A Szabadság Lapnyomdában nyomták Debrecenben. Terjedelme általában hat oldal volt, de egyes karácsonyi számok ennek kétszeresét is elérték. Példányszáma 5000 volt, s ez a város sajtótörténetében is a legmagasabb számot jelenti. Éves költségvetése kb. 500 000 forintot tett ki. A szerkesztőhelyettes feladata az volt, hogy a helyi szerzői gárdát összefogja és irányítsa. Ezt a megbízatást eleinte Székelyhídi Gusztáv, 1973-tól pedig Szentirmai László látta el. A belpolitikai rovat élén Kovács Gábor, a termelési rovatnál Bagdi Sándor majd Jánosi Imre, a sportrovatnál Rácz Zsigmond, a kulturális rovatnál Kertész László majd Kovács Gábor tevékenykedett. A szerkesztő bizottság ülésein jelen volt a városi tanács és a városi pártbizottság képviselője. A szerkesztőség a városi tanács épületében kapott helyet. A lap fennállásának ötödik évfordulójára — 1974-ben — jelent meg a Hajdúböszörményi Tükör, amely az öt évfolyam legjobb írásaiból adott válogatást. Kiegészítette egy szerzői névmutató és egy várostörténeti krónika is. 1' 3 Az újság megszűnését 1975-ben a takarékossági intézkedések okozták. A városi tanács elnöke 1975. július 11-i keltezéssel a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökhelyettesétől olyan értelmű levelet kapott, amely szerint „a népgazdaság egészét érintő takarékossági elvekre" való tekintettel „főfelügyeleti szervünkkel egyetértésben ... a Hajdúböszörményi Hírlap című kiadványuk lapkiadási engedélyét 1975. augusztus 1-vel visszavonjuk". 17 4 Az 1975. július 14-én megjelent utolsó számában a szerkesztőség a következőképpen búcsúztatta a lapot; hat év alatt mindig szocialista szellemben szolgálta a közéletiséget, tájékoztatta a lakosságot, elősegítette a párt politikáját. Az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács köszönetet mondott a szerkesztő 172 Vö Sajtóbibliográfia. I. m. 345. tétel. 173 Hajdúböszörményi Tükör. 1969—1974 (szerk. Székelyhídi Ágoston). Debrecen—Hajdúböszörmény. 1974. 1 7 4 Hajdúböszörményi Hírlap. 1975. júl. 14. VII. évf. 15. sz. 62
