Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
gozók ügyét. 16 2 A kisgazdapártik elleni támadásra szolgáltatott okot az is, hogy a párt nem vett részt az új gazdák (a földhözjuttatottak) birtoklevelének átadására rendezett ünnepségen. A kisgazdapárti vezetőség azonban lehetőséget kapott a védekezésre, azzal érvelt, hogy erre az ünnepségre meg sem hívták őket. 10 3 Az újság politikai hangvételének alakulása követte az országos fejleményeket, s azt egyre inkább a Magyar Kommunista Párt állásfoglalása határozta meg. Szembeötlő azonban, hogy a lap politikai arculata mindenekelőtt a helyi hírek, események kapcsán jutott kifejezésre, szigorúan országos politikai eseményekkel csak ritkán foglalkozott, s akkor is úgy, hogy igyekezett azok helyi vonatkozásaira rámutatni. S mindez megfordítva is igaz! A helyi hírek, események kommentálása szinte minden esetben megfelelő országos háttért kapott. Egyrészt azért, mert az egyes konkrét esetek politikai átgondolása ennek a történeti korszaknak jellegzetes velejárója volt, másrészt pedig azért, mert a cikkírók maguk is politikával hivatalból foglalkozó emberek voltak. Ebből is következik, hogy rendkívül kevés a névvel megjelölt cikk. A közlemények rendszerint név nélkül jelentek meg, vagy betűjellel, esetleg álnéven. Ezek közül a jellegzetesebbek; Dr. M. I. (Dr. Murvai István), L. (Lada János), M., M-y, T. I., -ó Z. — (Ó. Szabó Zsigmond), M-, N. S. (Nemes Sándor), S. S., K. S., Sz. I., -k -r, Dr. Sz. Gy., -y, G. I. (Gellén Imre). Az Egység Nyomda tovább folytatta azt az előző korszakból örökölt gyakorlatot, hogy saját papír- és írószerboltot tartott fenn. Az üzletben árusítottak levélpapírt, itatóspapírt, irodai papírt, iskolai tollakat, gumibélyegzőket, festékpárnákat, bélyegzőfestéket, névkártya kartonlapokat borítékkal, levelezőlapokat. Tovább működött a Nyomda RT tulajdonát képező kölcsönkönyvtár is. 16 4 A Hajdúböszörményi Hírek utolsó száma 1949. február 19-én jelent meg. Megszűnése az országos politikai fejleményekkel szoros összefüggésben állott. Részét képezte annak a folyamatnak, amely az ország irányításának s ezzel együtt a hírközlő hálózatnak szigorú centralizálását valósította meg. Hajdúböszörmény városa azonban egyelőre nem sokáig maradt helyi újság nélkül. 1949. március 19-én ugyanis megjelent a Böszörményi Néplap első száma, amelynek szerkesztősége azonban már Debrecenben volt, s ott is nyomták a Szabadság Lapnyomdában. 16 5 Felelős szerkesztője Pinczési Pál, felelős kiadója pedig Horváth András. Az utolsó száma 1949. szeptember 29-én jelent meg, ezen már nincs rajta sem a szerkesztő, sem pedig nyomda. Lehet hogy csak tévedésből. Az újság nevében is kifejezésre juttatta, hogy a Tiszántúli Néplap (később csak Néplap — az MDP lapja) helyi változatának tekinti magát. S valóban! Mindkét újság felelős szerkesztője ugyanaz a személy — Pinczési Pál — volt. A lap politikai arculatára a mind jobban kibontakozó személyi kultusz nyomta rá bélyegét. Az újság figyelmét a kulákok elleni támadások mellett leginkább a Rajk-per fejleményei kötötték le. A kulákok elleni támadások csúcspontját a „Pókok, piócák, vámpírok, vadállati kegyetlenségű kizsákmányolók" c. cikk je162 Hajdúböszörményi Hírek. 1947. jan. 18. II. évf. 3. sz. és 1947. jan. 25. 4. sz., febr. l. 5. sz., íebr. 8. 6. sz. 163. Uo. 1947. febr. 22. II. évf. 8. sz. és márc. 1. 9. sz. 164 Lásd pl. 1946. dec. 28. 3. old. és 1947. jan. 18. 165 Vö. Sajtóbibliográfia. I. m. 76 a. tétel. Megtalálható: OSZK. A Hajdúsági Múzeumban hiány nélkül megvan. 58
