Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
nek minden bűnével együtt való megsemmisítését, a közérdek ellen vétők társadalmi kiközösítését. Ebben a szellemben indította és fogja vezetni (a Nemzeti Bizottság) a Hajdúböszörményi Hírek címen kiadott heti lapját" — olvashatjuk a programadó nyilatkozatban. 10 0 Lada János azonban hamarosan megvált a laptól, mert a Szociáldemokrata Párt — amelynek képviseletében vett részt a Nemzeti Bizottságban — visszahívta, s ezzel szerkesztői megbízatása is értelemszerűen megszűnt. A kommunista Major Gyula javaslatára a szakszervezetek képviselőjét, Kovács Zsigmondot bízták meg a szerkesztői teendők ellátásával, aki ezt a tisztséget a lap megszűntéig látta el. 16 1 Ismeretes, hogy a Nemzeti Bizottság szerepe az idők folyamán fokozatosan csökkent, s politikai irányítószervből egyre inkább jelentéktelen kérdésekkel foglalkozó végrehajtó szervvé alakult, 1948 nyarától pedig teljesen elvesztette befolyását. Utolsó ülését 1949. február 9-én tartotta. Mindez kihatással volt a lap sorsára is. Az 1948. május 15-i számon még ez áll: „Demokratikus hetilap — Kiadja a Nemzeti Bizottság", május 22-én azonban már csak az található a fejlécen, hogy „megjelenik minden szombaton". Az újság ebben az időben már egyértelműen a Magyar Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja lapjának tekintendő. A Hajdúböszörményi Hírek tehát a Nemzeti Bizottságba tömörült politikai pártok nézeteit volt hivatva terjeszteni, s egyben feladatának tartotta azt is, hogy az egyes politikai pártok, illetve azok ifjúsági szervezeteinek életéből rendszeresen közöljön híreket, tudósításokat. Láthattuk, hogy a szerkesztőség pártpolitikai alapon tevődött össze, s nyilvánvaló, hogy mindegyik párt igyekezett nézeteit kifejezésre juttatni, szervezeti életének híreit megjelenteni. Mindez óhatatlanul egy sajátos szerkesztői gyakorlat kialakulását vonta maga után, nevezetesen azt, hogy az újságban túltengtek a kis terjedelmű írások, az apró hírek, oly annyira, hogy maga a vezércikk is veszített jelentőségéből. A címoldalon ugyanis igen gyakran három-négy, egymással nagyjából egyenértékű írás is megjelent. Természetes, hogy a híreknek és egyéb írásoknak ez a bősége a szerkesztőt nehéz feladat elé állította. Az információk rendszerezésében, csoportosításában a rovatstruktúrának jutott nagy szerep, amely természetesen változott ugyan, de fő vonásaiban azonos maradt. Az újság 1947-ben például a következő rovatokkal dolgozott; Azt dobolták . . ., Hírek, Anyakönyvi Hírek, Hadifogoly Hírek, Apróhirdetés, Színház, Párthírek. Rendszeresen közölték az egyházi élet eseményeit, az istentiszteletek rendjét is. Az első oldal a nagyobb terjedelmű politikai írások számára volt fenntartva. A politikai pártok közötti összeütközések természetesen a helyi újság hasábjain is lecsapódtak. Általában megállapíthatjuk, hogy a támadások középpontjában a Kisgazdapárt állott. Emlékezetes vita bontakozott ki a lap hasábjain V. Kovács Lajos Jutalom vagy börtön c. cikke körül, amelyben a Nemzeti Bizottság akkori elnöke a parasztok bebörtönzése ellen emelt szót, s azt fejtegette, hogy „a büntetés helyett adják meg a megígért szerszámokat, ruhát, csizmát és egyéb kölcsönt, hadd vegyen már egyszer lélegzetet a kisparaszt is". A kibontakozó vita során a hozzászólók elhatárolták magukat ettől a hangnemtől, s az az álláspont született, hogy az ilyen és ehhez hasonló cikkek nem szolgálják a dol160 Hajdúböszörményi Hirek. 1946. nov. 15. I. évf. 2. sz. 33. 161 HBmL XVII. 3. 1. NB jkv. 1946. dec. 12. 57
