Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
A lapnak nem sikerült szilárd előfizetői tábort kiépítenie, s az ebből adódó anyagi nehézségek miatt szűnt meg. A helybeli gimnázium ifjúsági lapjaként indult 1934-ben a Bocskay Diák, amelyből összesen három számot ismerünk. Diószeghy István gimnáziumi tanuló szerkesztette. A fejléce nyomdai munka, a lap többi része azonban egyszerű sokszorosítással készült. 14 8 Hajdúböszörményben jelent meg 1939/40-ben a Magyar Királyi VI. Közérdekű Munkaszolgálatos Tábori Üjság, amelyet az itt állomásozó zászlóalj parancsnoksága szerkesztett és adott ki. 14 9 A város neve helyett ugyan csak ez áll: Állomáshely, de a technikai munkákat a zászlóalj a Hajdúböszörményi Nyomda RT gépein végezte. A bizonytalan időközökben megjelenő lapnak öt száma látott napvilágot Hajdúböszörményben, helybeli munkatársa azonban nem volt. Említést tehetünk még a Tiszántúli Újságról, illetve melléklapjáról, a Hit és Életről, amely az 1920-as évek elején jelent meg, s amelynek felelős kiadója egy ideig Mikó József hajdúböszörményi nyomdász volt. Ebben az időszakban itt nyomták a lapot is. 15 0 A helyi sajtóélethez, újságkiadáshoz szervesen kapcsolódik a helybeli nyomdászat, amelynek helyzetéről röviden annyit, hogy az ellenforradalmi korszak kezdetén, 1920,/21-ben létrejött Hajdúböszörményi Nyomda, Lapkiadó, Könyv és Papírkereskedő RT rövidesen monopolhelyzetbe került, oly annyira, hogy a még meglevő kisebb nyomdák nem jelentettek konkurrenciát. Sőt, előfordult, hogy kisebb magánvállalat beolvadt a részvénytársaságba, mint például a Mikó-féle nyomda 1921-ben. Szűcs Lajos könyvnyomdája 1915. szeptember 16-tól 1928. február 7-ig működött a tulajdonos vezetése alatt, halála után pedig özvegyi jogon dolgozott 1930. december 26-ig. E nyomda korszakunkban azonban újság előállítására nem vállalkozott. Friedmann Izidor 1927-ben alapított nyomdát Hajdúböszörményben a Dorogi u. 5. sz. alatt, amelyet 1937-ben Major Gyula vett meg, de az üzem már egy év múlva újból Friedmann néven szerepel, s így működött 1945-ig. LJjságot nem adott ki. Bácsi László nyomdája 1934 és 1936 közt működött, valószínűleg ezt vette át Bácsi Péter 1936-ban, akinek vállalata a Somossy Béla u. 1. sz. alatt volt, s amely egészen 1948-ig üzemelt. Újság előállítására azonban ez a nyomdász sem kapott megbízást. Mikó József 1937 és 1943 között újból működtetett nyomdát, újságot azonban ekkor már nem adott ki. Polgári Bálint 1938 augusztusában kapott iparengedélyt, s nyomdája 1948-ig állott fenn, újságot azonban nem adott ki. 10 1 Vázlatos áttekintésünkből kiderül, hogy bár a városban nyomdák szép számmal akadtak, egy sem volt közülük olyan, amely a Nyomda Részvénytársaságnak a legkisebb veszélyt is jelentette volna. Erre a részvénytársaság gondosan ügyelt, hiszen láthattuk, hogy az alaptőke emelését is az esetleges konkurrencia távoltartásával indokolták. A társaság örökölte a helyi és általában a kisvárosi nyomdák azon jellegzetességét, hogy szinte mindennel foglalkozott, amely össze148 Megtalálható: DEK. Vö. Sajtóbibliográfia, i. m. 74. tétel. 149 Megtalálható: OSZK. Vö. Sajtóbibliográfia. i. m. 523. tétel. 150 Megtalálható: OSZK, DRK. Vö. Sajtóbibliográfia i. m. 797. tétel. 151 Vö. Ujlaky Z. i. m. 52
