Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
Egyébként — állította — ő nem tudta, ki rejlik HFP betűjel mögött. A bíróság Pálnagy Zsigmond festőművészt ötven pengő pénzbírságra ítélte. 12 7 H. Fekete Péter szerkesztői feladatkörét hallatlan ambícióval és önbizalommal látta el. Az ő javaslatára történt a lap címének a módosítása is. A Hajdúböszörmény és Vidéke, ez a ,,régi, tisztes név ma már kissé falusias ízű", ezért került sor az és Vidéke elhagyására, olvashatjuk a szerkesztői indoklást 1928ban. 12 8 A lap régi címe a folytonosság jelzéseként azonban továbbra is a fejlécen maradt. A laphoz kerülte óta növekedett a terjedelem is, 1927 nyarától hat oldal helyett nyolc oldalon jelent meg. 1928. január 1-től emelték az előfizetési díjat. Az újság rovatszerkezete általában a következő volt; vezércikk, „belső politika", külföldi események, hírek, színház, közgazdaság, ingatlanforgalom, hirdetmények és apróhirdetések. 1935-ben vezette be H. Fekete Péter a Görbe fésű c. rovatot, amelynek fejlécét Mikó József rajzolta, s amely a közelmúlt visszáságait állította pellengérre. 12 9 Az előfizetők számának növelése érdekében különböző kedvezményeket is rendszeresített. így 1928-ban, az előfizetési díj emelésekor azt helyezte kilátásba, hogy azok részére, akik legalább egy félévre előfizettek a lapra, „terjedelmes, nagy naptárt adunk ajándékba". Nyilván ebből az ötletből született meg a Karácsonyi Könyv, a Hajdúböszörmény rendes évi ajándék kalendáriuma az előfizetők részére, amely az 1930-as években rendszeresen napvilágot látott. A Karácsonyi Könyv a magyar kalendáriumok általános gyakorlatát követte. Volt benne naptári és vásári rész, szépirodalom (próza, versek), és helytörténeti vonatkozású ismeretterjesztő vagy eredeti kutatáson alapuló publikáció. A szépirodalmi rész szerzői vagy országos nagyságok vagy helyi emberek voltak. Különösen sok, értékes helytörténeti vonatkozású anyagot publikált Bakóczi Endre. A Karácsonyi Könyv 1929 és 1939 között jelent meg, H. Fekete Péter szerkesztői megbízatását tehát túlélte, s megszűnte minden bizonnyal az egyre súlyosabbá váló papírhiánnyal állott összefüggésben. H. Fekete Péter szemmel láthatólag törekedett arra, hogy újságjában „nagy nevek" szerepeljenek. Felhasználta erre természetesen a Magyar Távirati Iroda kőnyomatos tájékoztatóját, de igénybe vette nem mindennapi összeköttetéseit is. így például 1930 folyamán vezércikkeket írt a lapba Marczell Mihály dr. egyetemi magántanár, Madai Gyula dr. országgyűlési képviselő, sőt 1932. január elsején Gömbös Gyula, akkor honvédelmi miniszter. 1932-ben cikksorozata jelent meg Balthazár Dezsőnek, a tiszántúli református egyházkerület püspökének, akinek hajdúböszörményi kapcsolatai közismertek voltak. A derékhadat természetesen a helyi szerzők jelentették, akik részint politikai kérdésekkel foglalkoztak, mint például dr. Uzonyi György, dr. Ujvárossy Lajos, Váczy József, részint pedig szépirodalmi munkáikat publikálták, mint Jánossy Gábor, Karácsony Vencel, Varga Lajos, Kövér Elek. Sőt, H. Fekete Péter maga is írt Hétvégi rigmus cím alatt a heti eseményekkel foglalkozó tréfás versikéket. 13 0 A Hajdúböszörmény 1936 második felében és 1937 első félévében igen sokat tett az 1937-ben rendezett Hajdúhét sikeréért, amely a hajdúvárosok társadalmi, 127 Hajdúböszörmény. 1933. máj. 6. XLIII. évf. 18. sz. 2. 128 Uo. 1928. jan. 7. XXXVIII. évf. 1. sz. 129 H. Fekete P. i. m. 130 Uo. 47
