Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
nos, s pártérdekek küzdenek nem egyszer a közérdek rovására" — panaszkodott A lap sikerét többek között abban is látta, hogy a szerkesztőnek és a munkatársaknak sikerült a pártérdekek között úgy munkálkodni, hogy az egyik oldalon sem keltett ellenszenvet. 5 7 A helyi újságok szerkesztőinek munkája a mai szerkesztői gyakorlattól abban is különbözött, hogy maguk voltak a legtöbbet író munkatársak. A vezércikkek rendszerint tőlük származtak, de ugyanazon a számon belül az egyéni érdeklődéstől függően más jellegű írásokat is publikáltak. Dr. Molnár István például szépirodalmi fordításokat orosz, német, angol eredetiből, Porcsalmy pedig folytatásos regényeket és humoros írásokat. A mindenkori szerkesztő tehát egyben a lap legfontosabb újságírója is volt! A Hajdúböszörményi Hírlap Porcsalmy beválasztását a városi képviselőtestületbe például a következőképpen kommentálta: ,,így a városi ügyekkel a lapban ezentúl intenzívebben foglalkozhatunk". 58 Nyilvánvalóan ezzel a szerkesztői tevékenységgel hozható összefüggésbe az a gyakorlat, hogy az újságban megjelent cikkeket a szerkesztő-szerzők nagyon sok esetben vagy nem írták alá, vagy pedig álnéven tették közzé. Porcsalmy Gyula például Tiszaháti, Don Caesar, Jules. P. GY., P. y. Gy. a., P-y Gy-a, T-i, D. C., -n — r álneveken is publikált, dr. Molnár István pedig M., M. I., dr. M. I., Diogenész Taufelsdrökh, dr. Diogenész Teufelsdrökh, Melnikoff, Troubadour, Panurgos, Trubadúr, Morgó, dr. Morgó stb. néven. Ezzel az eszközzel természetesen mások is éltek. így például az Sch. betűnév mögött Schmidt Frigyes gimnáziumi tanárt, lapszerkesztő-újságírót kell keresnünk. A helyi szerkesztő-újságíró gárda legjava tagja volt a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének, többek között például Porcsalmy Gyula, Dobó Sándor.^ Időszakosság, terjedelem, példányszám, olvasói tábor A helyi újságok kivétel nélkül hetilapok voltak, ennél gyakoribb megjelenés előfordult, ritkább sohasem. A H.-Böszörményi Hírlap (1883—1884) vasárnaponként jelent meg, akárcsak a Hajdúvidék, a Hajdúság, a Hajdúböszörmény, a Haladás, illetve Hajdúböszörmény és Vidéke egy bizonyos korszakában. Pénteken jelent meg a Hajdú-Böszörményi Hírlap (1908—1916). Az országgyűlési képviselő-választásokkal áll összefüggésben, hogy a Hajdúböszörmény és Vidéke 1910. május elsejétől június 30-ig napilapként jelent meg. A Hajdúböszörményi Hírlap megszűnésével áll összefüggésben, hogy a Hajdúböszörmény és Vidéke 1917. január 24-től hetente kétszer — szerdán és szombaton — megjelenő újság lett. A formátumuk legtöbb esetben a ma is megszokottnak felelt meg, egyedül a Hajdúböszörmény és Vidéke jelent meg néhány évig (1904—1906) szokatlan nagy, úgynevezett lepedő nagyságban. Terjedelmük viszont annál változatosabb volt! A kezdő újságok rendszerint négy—hat oldalon jelentek meg, s az anyagi megerősödésükkel párhuzamosan, összefüggésben a hirdetések számának növekedésével bővíthették terjedelmüket. A Hajdúböszörmény és Vidéke 1898 végén ért el arra a szintre, hogy terje57 uo. 58 H .-Böszörményi Hírlap. 1914. jún. 26. VII. évf. 26. sz. 59 L. i. életrajzaikat és „A V. H. O. Sz. debreceni gyűléséről beszámoló" H.-Böszörmény és Vidéke 1901. máj. 26. XI. évf. 21. sz. Porcsalmyról még: Uo. 1903. febr. 19. 1. 24
