Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)

Tartalom

Más szerkesztők vagy ritkán adtak programot, vagy pedig olyat, amely a Porcsalmy-féle elvek halvány utánzatának tűnik. Kivétel ez alól Dobó Sándor és dr. Benedek János tevékenysége. Dobó Sándor hallatlan munkabírását jórészt lekötötte a Tanítók Lapjának szerkesztése, amely tulajdonképpeni hajdúböszörményi lapnak semmiképpen sem tekinthető, dr. Benedek János pedig csak rövid ideig működött mint szerkesztő, s ebben a minőségben a jól ismert negyvennyolcas elveit hirdette meg : „Ismeretes függetlenségi és 48-as elveink, fennen lobogó zászlójává fogjuk tenni e lapot, amelyeket érinthet az ellenfelek gúnyszava, de nem érinthet soha semmi szenny".

4

1 Rábold Gusztáv gimnáziumi tanár szerint „lapot írni nem könnyű dolog ... jó újságot írni mindenekfelett terhes feladat". Minden törekvése ezért arra irányul, hogy szerkesztése alatt a H. Böszörményi Hírlap „nemcsak újság, hanem jó újság" legyen, olyan amit el is olvasnak. Vezérelvéül azt tűzte ki, hogy „győzzön mindenben a jobb"/'"' E pragmatista állásfoglalás Fenyvesi Sándor banktisztviselő-szerkesztő esetében nagyfokú óvatossággal is párosult. Amikor 1914-ben átvette a Hajdúböszörmény és Vidéke szerkesztését, a következőket vallotta :

4

6 „ .. az a cél lebegett szemem előtt, hogy [a lap] szerkesztésében egységes irány, az olvasó közönség érdeklődéséhez közelebb álló közlemények" jelenjenek meg. Rendkívül fontosnak tartotta a hírszolgálat kiépítését. Nyíltan kijelentette viszont, hogy a városi ügyekben „a bírálat mindig könnyebb, mint az alkotás", s éppen ezért a városi vezetésnek lojalitást ígért. Valamennyi szerkesztő — amint láthattuk — jól szerkesztett, tartalmas, olvasmányos újságot ígért olvasóinak. Ez természetesen nem mindig valósult meg! Ennek valóraváltásához a szerkesztő egyénisége, képzettsége, rátermettsége mellett legalább még három tényezőre volt szükség. Megfelelő, kellően rugalmas, jól átgondolt rovatstruktúrára, megbízható, színvonalas írói gárdára és egy olyan nyomdára, ahol az újságot a kellő terjedelemben, megfelelő minőségben, időre, gyorsan előállítják. A rovatok A hajdúböszörményi lapok jellegzetes rovatainak körvonalai már a legelső újságnál, a H .-Böszörmény i Hírlap nál kialakultak. Mivel döntően „helyi érdekű" lapnak tartotta magát, s legfeljebb a hajdúvárosok olvasóinak érdeklődésére aspirált, a legjelentősebb írások helyi témával foglalkoztak. E lapnak megszűntéig két nagy, a közvéleményt élénken foglalkoztató témája volt; a tagosítás kérdése és a Debrecen-—Hajdúnánás közötti vasút ügye, amely Hajdúböszörmény vasúthálózatba való bekapcsolását is jelentette. A helyi és hajdúsági témákon kívül a lapnak volt országos és a nagyvilág eseményeit taglaló része, tárcarovata, tanügyi, közgazdasági és hírrovata, hazánk és külföldi rovata. Az utolsó oldalt rendszerint szerkesztői üzenetek és jórészt debreceni vonatkozású hirdetések töltötték ki. Az 1890/9l-ben megjelenő H.-Böszörménynek a vezércikk mellett van hírrovata, humorrovata, tárcája és úgynevezett csarnok rovata a közérdekű írások 44 H.-Böszörményi Hírlap. 1910. aug. 12. III. évf. 32. sz. 45 Uo. 1911. jan. 20. IV. évf. 3. sz. Néhány szó önmagunkról. 46 Hajdúböszörmény és Vidéke. 1914. aug. 8. XXIV. évf. 32. sz. 20