Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
gyilkos cseléd", ,,betörő az ágy alatt", sőt „Végzetes automobil szerencsétlenség"ről is értesülhettünk. 2 1 A lap azonban minden próbálkozás ellenére hamarosan megszűnt. Szerkesztők, szerkesztői programok Elöljáróban meg kell állapítanunk, hogy Hajdúböszörményben az újságszerkesztés sohasem ért el arra a szintre, hogy valaki csupán ebből a tevékenységből meg tudjon élni. Sőt, olyan is rendelkezésünkre áll, amely szerint „a legtöbb vidéki lapnál a szerkesztők állása tiszteletbeli, fizetés nem jár.. ,". 2 2 S ha ezt az állítást ilyen egyértelműen s főleg a korszak egészére nem is fogadhatjuk el, az kétségtelen, hogy a szerkesztés önmagában megélhetést nem biztosított. Valamennyi hajdúböszörményi újságszerkesztőnek volt biztos megélhetést jelentő polgári állása is. így például Porcsalmy Gyula, Dobó Sándor igazgatótanító, dr. Molnár István, Rabold Gusztáv, Schmidt Frigyes főgimnáziumi tanár, dr. Gacsó Kálmán ügyész, dr. Benedek János, dr. Kutassy Gábor ügyvéd, Sóvágó Gábor és Beke Antal pedig segédlelkész volt. Azon sem lepődhetünk meg, hogy kivétel nélkül mindannyian értelmiségiek voltak. A szerkesztők zöme, derékhada Hajdúböszörményben élt, de eleinte és elvétve később is szerkesztettek lapot a városon kívül, elsősorban Debrecenben. Bebizonyosodott azonban, hogy az adott közlekedési, hírközlési viszonyok mellett s hetente legalább egyszer megjelenő lapnál hosszú távon ez nem volt célravezető. Ezt a nehézséget legvilágosabban dr. Benedek János országgyűlési képviselő fogalmazta meg, amikor 1911 januárjában lemondott a H-Böszörményi Hírlap nemrég átvett szerkesztői tisztjéről. Utóda Benedek döntését a következőképpen indokolta: „nagyon bajos dolog olyan újság főszerkesztőjének lenni, amely 20 mérföldnyi távolságban a nélkül jelenik meg, hogy a főszerkesztőnek fogalma is lenne előzetesen arról, mit fog írni az újságT m S bár Benedek Jánost elhatározásában befolyásolhatta a lapjában néhány héttel előbb lezajlott, személyeskedéssé fajult, nézeteltérésből eredő szóváltás, tény az, hogy egyetlen Debrecenből szerkesztett lap sem bizonyult életképesnek. Előbbi állításunkkal ellentétesnek tűnik, hogy a legelső böszörményi újságot, a H.-Böszörményi Hírlapot is Debrecenben szerkesztettek, méghozzá színvonalasan, s jól. Magának a lap alapításának a gondolatát is idegenek, Vértesi Arnold és Karczag Vilmos vetették fel. Vértesi, mint kiadó anyagilag volt érdekelve a vállalkozásban, Karczag Vilmos író, publicista, később színiigazgató, ebben az időben a Debreczeni Ellenőr segédszerkesztője pedig a lapalapítás szellemi részében. 2 4 Ök toborozták a szerkesztőséget és a munkatársakat is. A lap első főszerkesztője Kovács Endre lett, de már a második számban felkerült a lapra Sólyom Antal böszörményi református tanító neve is, aki a tényleges szerkesztői munkát végezte. Ezt perdöntően nem is Szinnyei József nagy munkájában olvasható életrajzi adat bizonyítja, hanem magának Kovács Endre szerkesztőnek 21 A címváltozatot a Sajtóbibliográfia i. m. nem említi. A változat 1911. nov. 19-től (I. évf. 10. sz.) a lap megszűnéséig él. Az említett cikkek az 1911. dec. 3. és 10. számban. 22 H .-Böszörmény és Vidéke. 1893. júl. 30. III. évf. 28. sz. 1—2. 23 H.-Böszörményi Hírlap. 1911. jan. 6. IV. évf. 1. sz. 24 Hajdú-Böszörményi Hírlap. 1883. 5. sz. Virradat Hajdúböszörményben. Karczag Vilmosról: Magyar Életrajzi Lexikon. I. Bp. 1967. 859. 14
