Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)

Tartalom

Természetesen a Porcsalmy Gyula által szerkesztett H-Böszörményi Hírlap a negyvennyolcasok elveit tette magáévá, s bár nem vette fel a politikai jelzőt, nyíltan támogatta dr. Benedek János képviselőjelölt kampányát. Napilappá ugyan nem tudott alakulni, de célzott arra, hogy ez esetleg megtörténhet. A heti periodicitásról úgy nyilatkozott, hogy az tulajdonképpen előnyös, mert a „H-Böszörményi Hírlap egy hét eseményeit adja elő egy lapban minden héten, tehát nem kell minden nap lapot venni."

1

8 Az 1910-es választásokon Hajdúböszörményben a Justh-párti programmal induló dr. Benedek János győzött, s ezzel a helyi újságok politikai orientáltságában is lényeges változások történtek. A H .-Böszörmény és Vidéke rögtön a következő számában megszüntette a napilap jelleget, s ezután politikai hetilapként látott napvilágot. Nem sokáig! A H-Böszörményi Hírlap szerkesztését ugyanis nemsokára maga dr. Benedek János vette át, s Porcsalmy Gyula pedig ismét a H.-Böszörmény és Vidékéhez szegődött. Ekkor azonban a fejlécről eltűnt a politikai jelző is. Ebben a periódusban (1908—1916) egy harmadik böszörményi újság alapítására is történt kísérlet. Kutassy Sándor és Erdély Lajos Hajdúböszörmény címmel Debrecenben szerkesztett lapot, amely nyíltan politikai hangvételt ütött meg. Mint ismeretes, 1911 a magyar baloldali mozgalmak aktivizálódásának kora. Különösen áll ez a polgári radikálisok mozgalmára, akik a Huszadik Század és a Világ hasábjain fokozódó hevességgel támadták a magyar társadalom feudális maradványait. Erre az időre esik a polgári radikális mozgalom országos politikai párttá szervezése is. Hajdúböszörményben a polgári radikális mozgalomnak erős bázisa jött létre, s a Jászi Oszkár szellemi köréhez tartozó Tamássy Jenő és dr. Molnár István gimnáziumi tanár, ekkor a Hajdúböszörmény és Vidéke szerkesztője, 1907-ben létrehozták a Szabadgondolkodók Asztaltársaságát.^

:l Az új lap eszmevilága leginkább a polgári radikálisokkal rokonítható, s társadalmi bázisát erre a létszámban nem jelentős, de befolyásos társadalmi csoportosulásra alapozta. Az újság első számai sajnos nem ismeretesek, de későbbi cikkeiből politikai állásfoglalása jól körvonalazható. A „radikális haladás, a társadalmi és közigazgatási bajok feltárása az a cél, amely szerkesztőségünk előtt minden egyes cikk megírásánál lebeg". A Forrongás c. cikkében például adóreformot, a közoktatásügy reformját, a nemzetiségi kérdés rendezését és kulturális fejlődést sürget.

2

0 E vállalkozásnak azonban nem voltak biztosítottak az anyagi feltételei. Hiába üt meg harcias hangot: ,,az ellenségeink által eldobott kesztyűt pedig fölvesszük és álljuk a harcot a végsőkig", s hiába okolja a nyomdatulajdonosokat, mondván, hogy azok féltik „kisded üzleti érdekeiket", a lap válsága elkerülhetetlen. Kutassy megválik a laptól, s Erdély, hogy mentse a menthetőt a lap címét Hajdúböszörményi Közlönyre változtatta, s feladta annak radikális programját. A nagyvárosi sajtó rossz hagyományait utánozva az újság ezután hemzseg a reklám-ízű címektől: „Rablóvilág Bagoson", „Böszörményi véres éjszaka", „Ön13 H-Böszörményi Hirlap, 1910. III. évf. 10. sz. 19 Fehér András: A város politikai élete. 1867—1944. Hajdúböszörmény története (szerk. Szendrey István) Debrecen, 1973. 213. 20 Megtalálható: DRK. Vö. Sajtóbibliográfia, i. m. 339. tétel. 1911. I. évf. 5. sz. 13