Bencsik János – Módy György – Szalay Emőke: Tanulmányok Egyek múltjából / Hajdúsági Közlemények 9. (Hajdúböszörmény, 1981)

Módy György: Egyek a török hódoltság koráig

Kutatott településünk történetét Anonymus híradásánál kell kezdenünk. A Névtelen többször említi gestájában Álmos vezér apját Ügek oo Ügyek né­ven. Falunk neve ebből a mindenképpen egyik legősibb személynevünkből a jellegzetesen magyar, puszta személynévből történő névadással keletkezett. Pais Dezső a ,szent' jelentésű ügy, üd, így, ed, egy szavunkból magyarázza -k vagy -g kicsinyítő képzős származékként. Györffy György ezzel szemben Ügyek sze­mélynevünkben egy honfoglaláskor előtt átvett régi török ügä méltóságjélölő köznév már magyar -k képzővel bővült alakját látja. Anélkül, hogy az alapszó eredetében állást foglalnánk, fontos számunkra Kálmán Béla meggyőző bizonyí­tása, hogy egy korai Ügek oo Ügyek személynévből csak egy feltételezett X—XI. századi Igyek alakváltozaton át alakulhatott ki a XII—XIII. századi Egyek név­alak. 7 Említenem kell, hogy Egyek helynévadási típusához kapcsolható az Árpád­kori Ige falu neve, melynek korábban Igye hangzása lehetett. A falu később Ajak, illetve Kisvárda határába olvadt be. 8 A fentieknél sokkal fontosabb a terület korai megülését bizonyítandó, Ano­nymus másik adata: Tas és Szabolcs hadi útján Szeghalomnál akartak átkelni a Körösön, de ezt Mén—Marót katonái megakadályozták. Egy napi lovaglás után az „apró halmoknál" ütöttek tábort, majd a Tur folyó (a Berettyó régi neve Sze­rep-tői) mentén a Tiszához mentek és „ ... a D orogma-révnél átkeltek rajta. Ott még egy Ohat nevű kun katonának Árpád vezér jóváhagyásával nagy földet szereztek, melyet ivadékai mostanáig birtokolnak." 9 A dorogmai rév — „portus Drugma" — emlékét a közép Tisza jobb partján a Borsod megyei Dorogma falu őrzi, az átkelés viszont a folyó bal partján levő későbbi Egyek határában kellett történjen. Nem megalapozatlan a véleményem, hogy Egyek korai megülésének bizonyítékát látom az Egyek—Külsőohat—Kissziget lelőhelyen 1913-ban elő­került IX—X. századi kerámia leletben és még feltehetően az Ohat—Puszta­kócs—Csattaghalom lelőhelyről ismert X. századi temetkezésekben, melyek le­letei 1900 körül jutottak köztudomásra. 1 0 Egyekre vonatkozóan a felhasznált források között nem bukkantunk tatár­járás előtti okleveles adatra. A falu régiségét azonban neve mellett bizonyítja az is, hogy első templomát már a XII. század elején megépítették, mivel a pá­pai tizedjegyzék 1332. évi említéséből és egy 1334-ben kiadott oklevélből tudjuk, hogy egyházát Szent István király tiszteletére szentelték. 1 1 Egyek — figyelembe véve már csak földrajzi elhelyezkedését is — bizonyosan elpusztult a tatárjárás­kor. Birtokosai, a magukat később a faluról nevező Egyeki-ek, csak a XIII. szá­zad 60-as éveire telepíthették be újra. Következő adatunkban nem a falu, hanem legkorábbi ismert birtokosa sze­repel. Egy 1296 körűire datált és pecsétjének maradványai alapján az egri káp­talannál kiállított oklevélben ugyanis Egyek-i (Egük) Jánosfia Mihály, a Rátót nemzetségbeli Domokos tárnokmester serviense részére ad az alországbíró tör­vénykezési haladékot Abanembeli Csobánka fia Jánosfia Lászlóval szemben 6 márka tartozása megfizetésére, mivel Egyek-i Mihály urával együtt hadba vo­nul. Egyek-i Mihály kutatott falunk tényleges birtokosa. Kiderül ez az egri káp­talan előtti 1300. évi adás-vételből, mely szerint a Sártványvecse nembeli Gyula­fia István mester eladta 50 márkáért rokonának, Byk-i Fioch fia Tamás comes­nek és két testvérének Hodos (Hudus) falut régi határai között, a Tiszán levő halászóhellyel és még Ohat faluban egy telket, mely az ohati monostortól nyu­gatra esik. Hodos falut egyik részről a saját (ti. ohati M. Gy.), másik részről Egyek-i Mihály comes földjei (ti. Egyek! M. Gy.) határolják. Mihály a maga és három fia: János, Ornoldus és a bizonytalan olvasatú Hernanch, de testvére: Erney nevében is, mint szomszéd birtokos az adás-vételhez hozzájárult s a ha­tárokat elismerte. 1 2 Egy emberöltővel későbbi adatunk már nemcsak birtokosokról, hanem a faluról is sokkal többet mond. Az egri káptalan előtt 1334. november 8-án a század elején már említett Egyek-i Jánosfia Erney comes maga és két fia: Kunch (Konch, Konth?) és Miklós nevében leányának Kathlyn-nak s általa férjének 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom