Bencsik János – Módy György – Szalay Emőke: Tanulmányok Egyek múltjából / Hajdúsági Közlemények 9. (Hajdúböszörmény, 1981)
Módy György: Egyek a török hódoltság koráig
vetett hatalmaskodásukat a királyi kúria, az egyházi és világi bíróság előtt elsimítják, a kártételeket megtérítik. Megígérik, hogy erőszakos cselekedetektől ugyanúgy tartózkodnak a jövőben, mint a részben Heves, részben Szabolcs megyéhez tartozó Egyek faluban a határok megváltoztatásától. Az Egyek és Ohat közötti vitatott területet a káptalan a Bajoniak egyeki és ohati jobbágyainak használatára engedte, a kilenced beszedésének jogával együtt, amíg ezeket a szántókat, kaszálókat és réteket, valamint a Szilágy halastót a Bajoniak törvényesen is meg nem váltják a káptalantól. A káptalan az egyeki területen levő Nagy Morotva halastó zsákmányát is fele részben átengedte a Bajoniak jobbágyainak. Az egyeki fűzfaerdőket, mint korábban, a káptalan és a Bajoniak egyeki jobbágyai közösen használhatják. A jövőre nézve pedig kijelentik, hogy az egyeki jobbágyok közötti ügyekben elsőfokon a káptalan és a Bajoniak egyeki bírái és esküdtjei az illetékesek, másodfokon a földesurak. A törvénykezés pártatlanságára mindkét földesúr jelöljön meg a szomszédos falvakban hat-nyolc becsületes férfit, akik nem az ő jobbágyaik, de a perben álló egyekieknek sem rokonaik, hogy ezek folytattassák le a törvénykezést. Mind a káptalan, mind Bajoni János és testvére Benedek kötelezik magukat, hogy a fenti megállapodás megsértése esetén 200 aranyat tartoznak fizetni. 5 4 A váradi püspök füredi tisztjei és jobbágyai sem „tartózkodtak" a hatalmaskodásoktól. A budai káptalan 1511. december 19-én jelentette Ulászló királynak, hogy megtartotta a vizsgálatot abban az ügyben, mely során a füredi két officialis 44 felfegyverzett jobbágyával megtámadta a káptalan és Bajoni János egyeki birtokát, onnan 30 lovat elhajtottak s Varga János egyeki jobbágytól elraboltak 2 forintot és 20 dénárt. A káptalan a hatalmaskodókat a király színe elé megidézte. 5 5 A két Bajoni fiú János és Benedek II. Lajostól 1517. szeptember 2-án a család összes ősi és később szerzett birtokaira, részbirtokaira és pusztabirtokaira nova donatio-t kapott s a budai káptalan a beiktatást a következő év július 21-én el is végezte ellentmondás nélkül. Az oklevélben sorolt birtokok között találjuk Egyeket és Ohatot is. Az egri káptalannal való határviták bizonyára elsimultak, hiszen ellenkező esetben egy ilyen nagy jelentőségű újra beiktatásnál a káptalan ellentmondással élt volna. 5 6 Az Egyeki Birges család részei néhány év múlva a Bajoni-uradalomhoz kerültek. 1524. február 3-án a váradi káptalan előtt Birges Imre és leánya Anna, unokatestvérei (?) Kovagh-i János, Borbála, Katalin és Klára nevében is a részben Heves, részben Szabolcs megyében fekvő Egyek faluban levő részeiket néhai Birges Pál nemesi kúriájával együtt 40 forintért örökáron eladták Bajoni Benedeknek. 5 7 Ettől kezdve — a káptalani részeket leszámítva — Egyek a szomszédos Ohattal, a közeli Zámmal és Nádudvarral együtt a Bajoni család fiágon való kihalásáig (1566) birtokjogilag zavartalanul a bajomi vár tartozéka. Egyek azonban 1554-ben már a töröknek hódolt falvak közé került. A falu jobbágysága évszázadon át osztozott a hódoltság peremvidékének népességét sújtó hadjárások emberéletet és vagyont nem kímélő pusztításaiban, a kétfelé adózás terheiben, a menekülésekben és az ősök földjén az élet újra meg újra sarjaztatásában. JEGYZETEK 1 Hajdúvármegye leírása... (Szerk. dr. Varga Geiza, Debrecen, 1882) 116—117. 2. Az egri főegyház Szent János könyve. Liber S. Johannis... (Közzéteszi Kandra Kabos. Adatok az egri egyházmegye történelméhez. I. Eger, 1886) 429. 3 Zoltai Lajos: Debrecen és vidékének urai az Árpád-kor végén és az Anjou-korban 1200—1400 között (Debrecen, 1904) 37. 4 Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város adattára (Debrecen, 1937) 161—162. — Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye. Vármegyei Szociográfiák XII. (Szerk. Csobán Endre—Herpay Gábor, Debrecen, 1940) 2. rész, 7—8. 15
