Bencsik János – Módy György – Szalay Emőke: Tanulmányok Egyek múltjából / Hajdúsági Közlemények 9. (Hajdúböszörmény, 1981)
Módy György: Egyek a török hódoltság koráig
királytól kaptak adománylevelet az éppen húsz esztendeje vitatott részbirtokra. Az egri káptalan 1458. augusztus 20-án viszont azt kellett jelentse a királynak, hogy a beiktatásnak Bajoni István, Agárdi Tőke Péter és Agárdi István ellentmondottak. A beiktatási kísérletnél a helyszínen jelen volt Bede Máté egyeki bíró és Bede Benedek egyeki jobbágy is. Ez az adatunk bizonyítja, hogy Liszkai Albertné és Pércs-i Balázs — utóbbi Földesen volt birtokos —, mint újonnan megadományozottak birtokon kívüli jogállapotban maradtak. Földesi Balázs egyeki részét tizenhat arany forintért 1459. február 19-én zálogba adja Bajoni Istvánnak. 3 5 De az is következtethető, hogy az Agárdi testvérek talán azért szerepelnek az ellentmondók között, mert ténylegesen visszaváltották Bajoni Istvántól az 1454-ben elzálogolt részeket. A kor joggyakorlatát ismerve valószínűbb, hogy mint valamikor beiktatott birtokosoknak a zálogbaadástól függetlenül, nekik is ellent kellett mondaniuk. A vitatott egyeki és szomszédos részek ügyében azután a szinte már áttekinthetetlenül bonyolult perben 1469. március 1-én Guti Ország Mihály nádor előtt az örökségi igényt tartók ügyvédjei, illetve jó néhányan személyesen egyezkedtek. Liszkai Albertné Ohati Jusztinát és atyafiságát procurator képviselte, de a Pércsiek: Földes-i Balázs és Földes-i Mihály fia János, valamint Egyeki János és az először feltűnő Egyeki Birges (Byrgez) Pál személyesen voltak jelen. Bajoni Istvánt és feleségét Haranghi László procurator képviselte. Bajoni távollétében az ügyvédje — feltehetően felhatalmazás nélkül — olyan egyességbe ment bele, melyet néhány hónap múlva Bajoni István megtagadott. 1469. május 8-án ugyanis azért emelt vádat, mert ügyvédje nevében „hamisan tett kijelentéseket" foglaltattak oklevélbe a perbeli ellenfelek. 3 6 A következőkből kiderül, hogy ez csak kibúvó volt Bajoni István részéről. 1469. december 14-én ugyanis a nádor előtt a per ben állók „békességesen" megegyeztek — de csak Egyekre vonatkozóan. A Bajoniak elismerték Földes-i Bakó Balázs, testvére Földes-i János (a Pércsi-ek leszármazottai) és Egyeki Birgez Pál jussát és háborítatlan birtokosságukat az egyeki részeikben. 3 7 Ez utóbbi Egyeki családtag nevét Birgés-nek is magyarázhatjuk. Ahogyan nagybátyja (?) Lőrinc azért kapta a Tiszai nevet, mert a falu Tisza felé eső részén birtokolt, Pál, de lehet már az apja, a híres jó egyeki legelőkön bizonyára sok birkát tartott, innen kapta a nevet. A XV. századból ismerjük a birka szavunk tájnyelvi „birge' változatát, mégpedig éppen személynévben, 1469-ben említik Birge Balázst. 3 8 Nem kis értékű volt ez a birtokrész, mivel Földesi Bakó Balázs 100 arany forintért adta el örök áron 1471. május 9-én a váradi káptalan előtt egyeki részeit Bajoni Istvánnak és két fiának: Istvánnak és Miklósnak. 3 9 Ez végül is azt eredményezte, hogy nemcsak Ohat, hanem Egyek és a vele egybeolvadt Bodacs nagyobb része a Bajoni családé lett. Egyeken, a falu másik részén a XV. század első harmadától birtokos Egyeki család leszármazottai, elsősorban Egyeki Birges Pál volt a tényleges földesúr. A hetvenes évek végén ennek a családnak még egy tagját említik név szerint, Egyeki Mihályt, aki Szepesi Miklóssal és másokkal együtt perben állt Bag-i Györggyel, de a Liszkaiak is megőrizték részeiket, mert 1486-ban egyeki birtokukat adták zálogba a Parlagiaknak. 4 0 A Bajoniak annál biztosabban ültek egyeki részeikben is, mert 1466-ban Sztári Imre és Ohati Elena fiától Sztári Lászlótól Egyekkel szomszédos újabb ohati részeket vásároltak meg. 4 1 Valamikor az 1470-es évek végén újabb birtokosok jelentek meg Egyeken. Ezt abból tudjuk meg, hogy 1480. február 26-án Báthory István országbíró egyik oklevele már azt foglalja írásba, hogy Mátyás király néhai Ohati Jánosnak Egyeken fekvő birtokrészeit, melyeket Bélszéki Zelena Illés és Gergely tartanak a kezükben, tőlük elveszi. Ezt az oklevelet Mátyás király 1489. szeptember 24-én megerősítette/' 2 A következő adatunkból kiderül, hogy a Zelena testvérek a megnevezett egyeki részeket királyi adományból, de királyi megerősítés nélkül birtokolták 1486-ig, amikor is Báthory István országbíró március 9-én Budán kelt oklevelében a fenti tényt ismertetve tanúsítja, hogy Bélszéki Zelena Illés, Gergely és Balázs 200 arany forintért eladták egyeki birtokukat minden tartó-
