Bencsik János – Módy György – Szalay Emőke: Tanulmányok Egyek múltjából / Hajdúsági Közlemények 9. (Hajdúböszörmény, 1981)
Módy György: Egyek a török hódoltság koráig
Pércsen élő — rokonának. Anonymus gestájában azért szerepeltetheti Ohatot, mint honfoglaláskori vitézt, hogy egyenesági leszármazottainak, a nemzetségi monostor XII. századi alapítóinak — akik, mint írja, az ő idején is birtokolják Ohatot — hírnevét, ősiségét öregbítse. Az Egyekre vonatkozó korábbi okfejtésünket, azaz, hogy maga a falu nem tartozott a legszorosabban az Ohat-ot és a monostort birtokló akár ősi — XII. századi —, akár újabb — a Pércs-i Szemere fia Chepanustól származó — XIV. századi családokhoz, támogatja egy 1341. évi adatunk. János borsodi esperes oklevele augusztus 6-án kelt és ebben — az előzőleg vitatott — ohati birtokrészek határát jelölte ki egyrészről Ohat-i Miklós comes (Márton fia) és fiai, másrészről testvére, az akkor már Tamás fia István özvegye Ohat-i Ilonc asszony és Kolozs nevű fia között. A szeptember 13-i határjárásnál jelen voltak Egyek-i Erney fia Konch comes (Erney lehet már nem is élt), valamint testvérének, az 1334-ben leánynegyedet kapott Katalinnak a férje Pünkösdfia János és Erney ismeretlen nevű leányának gyermeke Barnabásfia András. 1 8 Egyenes ágon az Egyek-i családot Erney comes két fia vitte tovább, két leányának férjei ekkor még csak egyeki-nek, tehát Egyeken élőknek nevezhetők, ők ott feleségeik jogán lettek részbirtokosok. Hogy Katalin ott élt férjével, azt 1334-ből tudjuk. így kerülhetett arra sor, hogy az 1334. évi osztályoslevelet 1367. január 22-én Egyek-i Katalin és Pünkösdfia János két fia: Éliás és Demeter birtokjoguk biztosítására át is íratja. 1 9 A család többi — nyilván leányági leszármazottai (Barnabásfia) András három fia: Demeter, Mihály és Péter együttesen Bychow fia Tamással, Istvánfia Miklóssal és Lórándfia Tamás fia Miklóssal nem sokkal később — 1367. július 24-én — az egri káptalannal ugyancsak átíratják az 1334. évi oklevelet. 20 Demeter, Mihály és Péter apjával — Barnabásfia Andrással — Egyek-i Erney comes ismeretlen nevű leányának fiával már 1341-ben találkoztunk. Tehát Egyek-i Erney comes unokái mind igényt tartanak az ősi birtok részeire. Az anyai ágról közös származású két család — Ohatiak és Egyekiek — 1300 és 1334 közötti, egyeki közös birtoklását viszonyt bizonyítja az az oklevél, melyben az 1320-ig Egyeki-nek, illetve Pércsi-nek is nevezett, de 1334 után már Ohati-nak írt Ornoldus unokája 1385. január 2-án a váradi káptalan előtt megegyezett testvérével. Melléthei Németh Jánosné Ohati Katalin ugyanis a nála leánynegyed fejében volt egyeki részeket — a falu negyedét — és a Szentgyörgytelek (Zenthgyurgteleke) nevű birtokrészének felét pénzbeli váltságért átadta testvérének, Ohati Lászlónak. 2 1 Apjuknak, Mihálynak, Ohat-i Ornoldus fiának tehát az ohati birtok nagy része mellett volt jussa még Egyeken is. Szentgyörgyteleke nevű birtokrész vagy falurész korábbi történetére nincs adatunk. Igen valószínű, hogy Ohat belsőségének egy önállósult része — korábbi, a templomhoz közel eső vicus —, hiszen tudjuk, hogy az ohati plébánia templom Szent György tiszteletére volt szentelve. Az Egyeki család XIV. század végi birtokviszonyaiba enged bepillantást a váradi káptalannak 1390. december 1-én kelt oklevele, melyben Zsigmond az év november 5-én Visegrádon kelt parancsára a Szabolcs megyei Ladány falut (a mai Püspökladány) megosztotta a Bajoniak és az Egyekiek között. Az egyességet kötők között voltak egyik részről: Bajoni János fia Márton, Scholastica és Erzsébet asszonyok — Bajoni György fiát, Istvánt is képviselve —, másik részről: Egyeki (Egyek) Demeter fiai: András, Miklós és Dávid, Egyeki András fiait, Pétert és Demetert is képviselve. A megállapodás szerint Ladány jobbágytelkeit — részletesen leírva a felosztást — ettől fogva két egyenlő részben birtokolják a Bajoniak és az Egyekiek. 2 2 Egyek-i Erney comes unokájával Demeterrel és testvérével Éliással már 1367-ben találkoztunk. Most Demeter három fia, valamint a legidősebb fiú: András két fia került elénk. Meg kell világítsuk, hogy Demeter fiai, illetve két unokája milyen jogon osztozkodhatott ládányi birtokrészeken a Bajoniakkal. Ladány a XIV. század derekán a Sártványvecse nembeli Bajoni János birtoka, de zálogjogon a falu egy része a váradi püspök kezére került, innen származik 8
