M. Nepper Ilona – Sőregi János – Zoltai Lajos: Hajdúsági halmok / Hajdúsági Közlemények 8. (Hajdúböszörmény, 1981)

Kettős halom a Papréten Fekvése: Balmazújváros É-i határa, Paprét, a tiszacsegei műút K-i oldalán, a balmazújvárosi vasúti állomástól ÉNy-ra légvonalban 5,7 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 37. Kistacsűló-halom Balmazújvárostól K-re a Görög- és Nagy-tanyák közötti mesgyén fekszik. A katonai (1925., 1943.) térképek azon a helyen névtelen halmot jeleznek. Szőrösnek is nevezik! Az 1943-as 1:50 000-es térkép Szőrös-halom a Nagy-tanya és a II. Pródi-halom között van. Győrffy szerint Nagy-Pródon. Fekvése: Balmazújváros ÉK-i határán a vasútállomástól ÉK-re 6,3 km-re, a nagy csatornától K-re 1,5 km-re, a Malátom-halomtól K-re 3,6 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 98 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson Debr. 1942. 37. dr. Varga Geiza: Hajdúmegye leírása. Debr. 1882. 130. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged, 1927. 36. (Csak Tacsilló-halom). Malátom-halom Régi nevén „Malton", középkori falu, mely 1413 óta puszta. Fekvése: A „rácok szigetét" körülvevő Kadarcs legészakibb külső csücskénél. Balmazújváros központjától É-ra 6 km-re, az öntöző főcsatornától Ny-ra 2,2 km-re, a Nagy lapos alatt. Méretei : T. sz. f. m. : 97 méter. Régészeti adatok : A halom feltáratlan. Révész Imre szerint a nép a Bál papok templomát sejtette alatta. Körülötte 1858 táján kútásás alkalmával álló emberi csontvázat találtak, a koponyáján arany diadémot, korona alakú fej éket, melyet összetörtek és felolvasztottak. (Etel laka 53.) Varga Antal szláv településnek tartja Maitont. Szerinte Malátom pusztán és a Rácok szigetén sok kő és tégla kerül elő, továbbá népvándorláskori leletek is. XV. századi okmányokban mint pusztabirtok gyakran szerepel. 1920 nyarán Malton földjén szántó emberek bögrében XIII. századi friesachi dénárokat és II. Endre obulusait lelték. Varga Antal a halmon ásatást végzett, sírokban hasonló pénzeket talált. 3—4 sírban a csontvázak lábszárak nélkül feküdtek. Malton vagy Malátom területén találtak még bronz karperecet és 2 db Árpád-kori (?) ezüst karperecet, farkukat harapó kígyók formájában, továbbá egy rézgyűrűt méregtartóval. Id. Varga Antal a Malátom-hoz kelet felől csatlakozó háton „tégla épület faragványos darabjait és sárkunyhók tapaszrögeit lelte". A Pester Lloyd szerint 1920-ban hun (ék) írásos arany kelyheket és tálakat találtak a halom környékén, azonban a detektívnyomozás sem tudta feltalálni. Ezt a tényt a debreceni törvényszéki bíróság is megállapította. Egy más adat szerint (Semsey Lászlóné 1924. XII. 4-én kelt levele) a leletek akkor bírói letétben voltak. Az Arch. Ért. 1920—1926-ig a leletekről nem szól. Kollonich Dezső a határrészt „Maladon"-nak írja. Irodalom: Révész Imre: Etel laka vagyis Attila hun király birodalmi székhelye. Debr. 1859. 53. Id. Varga Antal: Adatok a Balmazújváros határában állott falvak történetéhez. Debr. 1942. 38—41. Id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 32., 37. Kollonich Dezső: Balmazújváros. Adatok Balmazújváros településföldrajzához. Pécs, 1934. 14. 8