M. Nepper Ilona – Sőregi János – Zoltai Lajos: Hajdúsági halmok / Hajdúsági Közlemények 8. (Hajdúböszörmény, 1981)

A tanulmány a Hajdúság mint földrajzi egység területén található halmokat foglalja kataszterbe. A munka alapja Zoltai Lajos (1861—1939) és Sőregi János (1892—) a debreceni Déri Múzeum régészei által összeállított kataszter, amelyet terepbejárások során tapasztaltakkal egészítettem ki, illetve a halmok helyét, meglétét hitelesítettem. Az egyes helységek nevének feltüntetése után a halmok betűrendi sorrendben követik egymást. A kataszter 194 halmot ír le. Minden esetben feltüntettük a halom fekvését, magasságát, a rávonatkozó régészeti adatokat, s a halmokra vonatkozó irodalmat. Fontosnak ítéljük meg a halmokra vonatkozó tudnivalók összegyűjtését, közreadását, mert bizony hoszszú ideig nem kímélte ezeket a szántó-vető vagy „kincskereső" ember. Ezek a halmok pedig nemcsak a táj arculatához tartoznak hozzá, s őrzik néha „szigetként" a sztyeppei növényzetet, de sajátságos „műemlékek" is, vagy ahogyan a régiek nevezték „földpiramisok". Ezek a halmok őrzik a neolitikus, bronzkori telepeket, szarmata, germán temetőket, honfoglaláskori temetőket és Árpádkori templomok és templom körüli temetők nyomait. Megőrzésük, védelmük, tudományos feldolgozásuk a mai nemzedék kutatóinak feladata. A leírt, kataszterbe foglalt halmok közül 4 csak a jegyzetanyagban szerepel, ezeket terepbejárás során régészeti irodalomból szerzett adat alapján leltem föl. Célom ennek a Biharra és Hajdúságra vonatkozó anyagnak a közreadásával az is, hogy alapja legyen nem csupán természeti környezetünk védelmének, de kiindulópontja legyen bizonyos értelemben véve, illetve lehessen a későbbi régészeti-történeti kutatásoknak is. Az egész megyére kiterjedő régészeti topográfia készítéséhez ugyancsak mint kiindulópont s támpont szerepelhet. A lehetőségeinkhez képest összegyűjtöttük és közreadjuk a halmokra vonatkozó irodalmat és a térképes anyagot is jeleztük, amely az érdeklődő vagy szakember számára adatainkat nemcsak ellenőrizhetővé teszi, de ténylegesen is alapkutatásként használhatóvá. Mivel e halomkataszter számára 1971-ben kezdtem meg a hitelesítő kontroláló terepbejárást Hajdú-Bihar megyében, s 1978-ban fejeztem be, előfordulhat hogy a halmot — bár ezt törvény tiltja — elhordták. Akkor viszont munkánk rögzített egy olyan objektumot, mely a további tudományos feltárás számára csupán annyi adattal bír, amennyit sikerült a következőkben lefektetnünk. Munkánk tehát a 194 hajdúsági határba eső halomra vonatkozó adatokat adja alább közre. BALMAZÚJVÁROS Benedikó-halom Fekvése: Balmazújváros, Hortobágy, a Magdolna lapos Ny-i oldalán húzódó Kadarcs jobb partján, a vasútvonal és a műút között csaknem középen. A Debreceni Állami Levéltárban őrzött, XVII. század végéről származó „Posta út Űj5