M. Nepper Ilona – Sőregi János – Zoltai Lajos: Hajdúsági halmok / Hajdúsági Közlemények 8. (Hajdúböszörmény, 1981)
Fekvése: Kis-Pród-puszta, Varga Antal szerint Bakóc puszta, mely a katonai térképen nem szerepel. A Barassó-ér É-i partján, a hajdúnánási út K-i oldalán, az új nagy csatornától K-re 900 m-re, Hajdúböszörmény központjától ÉNy-ra 10 km-re, a II. sz. Pródi halom és a Strázsa halom között. Méretei: T. sz. f. m.: 100 m Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: dr. Varga Geiza: Hajdú vármegye leírása D. 1882. 130. 1., id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson D. 1942. 37. 1. A szerző mint határhalmot sorolja fel bizonyára a B.-újvárosiak között. Barcsa J.: Hajdúnánás város története 1900. 191.1. Csap Péter halma Fekvése: A város központjától DK-re 3,5 km-re, a Zabos-kerthez közel, a vasútvonaltól K-re 1,3 km-re, a Széchenyi halomtól É-ra jó 1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 161 méter Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged 1927. 36. 1. Csege halom Thege halom-nak is írták. Fekvése: Szentgyörgy-pusztán, a Böszörmény és Felső-Józsa közti határvonalon. Hajdúböszörménytől D—DK-i irányban 8,5 km-re. A felsőjózsai templomtól ÉNy-ra 2,2 km-re. Debrecen városházától ÉNy-ra 11 km-re. Méretei: T. sz. f. m,: 167 méter v. m.: 7—8 méter, Debrecen környékének legnagyobb halma. Régészeti adatok: Feltáratlan. 1858-ban közven közelében találták a „Hajdúböszörményi bronz kincs" név alatt ismert raktárleletet (1.: Hampel). A leletből 8 kard, melyet Hampel ,,j—q" jelzések alatt ír le, a debreceni Ref. Kollégium gyűjteményébe került. Ebből 1 kardot egy másik nem böszörményi karddal 1930-ban a Déri Múzeumnak kölcsönöztek ki. A böszörményi kikölcsönzött kardot, melyet Hampel „o" alatt ír le (XXIII. tábla 4. sz.), 1944 őszén ismeretlen tettes elvitte. Irodalom: Graffenried; Archiv für österreichische Geschichtsquellen, 1860. 1860. XXIV. k. 373. 1. Hampel: Antiquités praehistoriches de la Hongrie, Esztergom 1876/66 XI. 1—8. Hampel: A bronzkor emlékei Magyarhonban Bp. 1892. 1— III. I. 49—58. 1. XX., XXIII. és XXIV., XXXIII., LXIV. és LXV. táblák. Pulszky: Magyarország Archaeológiája Bp. 1897. I. kötet 153—155, 160, 181, 194—195. képekkel. Nils Alberg: Bronzezeitliche und früheisenzeitliche Chronologie, Stockholm, 1935. V. köt. 86—87. 1. 162. ábra. Jelentés Debrecen város Múz. 1927. évi működéséről Debrecen 1928. 16. 1. Zoltai: Debreceni halmok D. 1938. 57. 1. Gát halom Fekvése: A város központjától Ny-ra 5 km-re a Barassó-ér jobb oldalán, az értől K-re 700 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 108 méter Régészeti adatok : Feltáratlan. Két laponyag Fekvése: Hajdúböszörmény, Ürmöshát, a város központjától Ny—ÉNy-ra 14 km-re. A Brassó halomtól a Hortobágy folyóhoz vezető út É-i oldalán, a Kadarcs hídja mellett. Két laponyag 200 méterre egymástól. 12
