Nyakas Miklós: Sillye Gábor 1817-1894 / Hajdúsági Közlemények 7. (Hajdúböszörmény, 1980)
Tartalom
biti, hiszen tagadhatatlanul ő volt az első, aki a Hajdúkerület egyedi problémáira a modern történettudomány figyelmét felhívta. Öregkorában nem sokat betegeskedett! 1886-ban szánta rá magát, hogy belépjen a nemrégen alakult hajdúböszörményi temetkezési egyletbe feleségével együtt. Belépési kérvényében említette, hogy „még eddig hála Istennek egészségesek is vagyunk". 10 1 Családi élete kiegyensúlyozott volt. Halála alkalmával kiadott lelkipásztori bizonyítvány szerint „a legszebb keresztyéni békességben éltek és híven szerető neje, immár bús özvegye a legnagyobb házastársi hűséggel és gyöngédséggel gondját viselte és ápolgatta". 10 8 1894. január 17-én délután négy órakor hunyt el Hajdúböszörményben. Halálának hírére Debrecen városában is, Hajdú megyében is hivatalos gyászt rendeltek el, s mindkét törvényhatóság képviseltette magát a temetésen, ahol egyébként nagyszámú közönség jelent meg, nemcsak Hajdúböszörményből, hanem a szomszédos hajdúvárosokból is. A Bocskai téri templomban ravatalozták fel, ahol Szeremley József tartott felette gyászbeszédet. Utolsó útjára díszbe öltözött böszörményi és debreceni városi hajdúk kísérték. 10 9 Hajdúböszörmény város Tanácsa abból az alkalomból, hogy a város szülöttének, Sillye Gábornak a hamvait a lezárt temetőből díszsírhelyre helyezték át, 1977. október 15-én Sillye Gábor emléknapot rendezett. A szabadságharc kormánybiztosáról, a Hajdúkerület utolsó főkapitányáról a városi tanács ünnepi tanácsülésen emlékezett meg, majd a Hajdúsági Múzeumban megnyitották a tiszteletére rendezett kiállítást. Délután koszorúzták meg az emlékét megörökítő márványtáblát, illetve ünnepélyesen felavatták díszsírhelyét. Az ünnepségen a hajdúvárosok is képviseltették magukat. 11 0 10 8 Uo. 6365/10. «» Debreczen, 1894. jan. 20. Érdekes, hogy személye körül ekkor már legendák, valótlan állítások éltek, amelyek máig is hatnak. Vö. Vasárnapi Újság. 1894. 3. sz. 45. p. Talán legmakacsabb az az állítás, amely szerint az új Hajdú megye első főispánja lett volna. Ennek gyökere arra vezethető vissza, hogy 1876-tól Debrecennek és a megyének valóban közös főispánja volt. 11 0 Hajdú-bihari Napló, 1977. okt. 20. 5. 68
