Nyakas Miklós: Sillye Gábor 1817-1894 / Hajdúsági Közlemények 7. (Hajdúböszörmény, 1980)
Tartalom
döntését kell tekinteniük. A független szabadelvűek egy része később a Mérsékelt Ellenzékhez csapódott. 9' Sillye Gábor 1878-ban az ekkor létrejött Egyesült Ellenzék nagy csoportosulásához csatlakozott, amelyet heterogén jellege folytán a kortársak ,,habarékpárt"-nak is neveztek. E tömörülés még a kormánypárthoz hasonló szervezeti kereteket sem tudott kiépíteni, s ezért tagságából mindenki megőrizte politikai nézeteit, s az új pártszövetség fokozatosan feltöltődött a kormánypártból valamilyen ok miatt kilépettekkel, s bukott politikai nagyságokkal. 98 A volt hajdúkerületi főkapitány számára e pártszövetség érthetően kedvező lehetőségeket kínált. Eleinte úgy tűnt, hogy az 1878-as országgyűlési választások alkalmával Sillye Gábor az Egyesült Ellenzék programjával Hajdúböszörményben próbál szerencsét. E párt fő helyi szervezője Kovács Endre polgármester volt, Sillyét képviselőjelöltként pedig Sóvágó István Hajdú megyei csendbiztos, Lévai Márton vidi birtokossági ügyvéd, Bíró Ferenc tanácsnok és Fábián Antal volt mezőbíró szándékozott fölléptetni. 9 9 Ismeretlen ok folytán azonban Sillye végül mégsem Böszörményben, hanem a nánási-dorogi kerületben lépett fel, természetesen ugyanennek a pártnak a színeiben. E döntésben valószínűen közrejátszott az, hogy Böszörményben a 48-as párt biztos esélyesnek látszott, illetve az, hogy a Mérsékelt Ellenzék eredeti jelöltje Nánáson, gróf Dégenfeld Gusztáv váratlanul visszalépett. Sillye Gábor hajdúnánási esélyeit növelni látszott az a tény, hogy e város a volt főkapitány számára a Hajdúkerület megszűnte körüli harcokban Böszörmény után a leghűségesebb támasznak számított. A fejlemények azonban hamarosan bebizonyították, hogy a 48-as politikai program Nánáson is sokkal hatásosabbnak bizonyult. A választások előtt egyébként a nánási 48-asok egyezségre jutottak a jelölt kérdésében, Liszkay Sándor ugyanis visszalépett Sós Gábor javára. 10 0 Sillye Gábor választási kampánya a hirtelen döntés miatt gyakorlatilag elmaradt, első programbeszédét is akkor mondta Dorogon, amikor választóival már indult is Nánásra. Érthető módon óvakodott attól, hogy határozott politikai elképzelésekkel álljon elő, s választóit inkább életrajzának vázolásával akarta kedvező irányba befolyásolni. Kijelentette, hogy bár ő magát mérsékelt ellenzékinek vallja, mégis a kormányra fog szavazni, mert „nem az a kérdés, hogy Csemeghy vagy Szilágyi fogja-é a magyar polgár jogot készíteni, hanem az a fő, hogy jó legyen". Feltűnő volt az is, hogy mellőzte a kiegyezés kárhoztatását, s nem foglalt állást Bosznia okkupációjának kérdésében sem. E programbeszéd már Dorogon sem érte el hatását, s zavart keltett a községi elöljárók soraiban is, akik mellesleg Sillyének látatlanban ötszáz voksot ígértek. Ráadásul kellemetlen incidens is történt! A Nánásra utazók a piactéren gyülekeztek, ahol a cigány húzta, „a pálinka osztatott", amikor az egyik zászlóvivő a következő felkiáltással dobta le a zászlót: „Nem, én nem szavazok lelkiismeretem meggyőződése ellenére hazám kárára". A választáson végül Sós Gábor győzött hétszáz szavazattal Sillye Gábor ellenében, akire mindössze kétszázötven voksot adtak. 10 1 E választási bukás tett pontot Sillye Gábor aktív politikai szereplésének vé9 7 Uo. Említendő, hogy Hajdú megye th. bizottságában virilisi jogon helyet foglalt! HBmL 901/C. 1. Főisp. ir. 1/1876. H. A 48. helyen. 9 3 Magyarország története (főszerk. Kovács Endre) 6/2. k. Bp. 1979. 1224—1225. 9 9 Debreczen 1878. aug. 3. X. évi. 149. sz. 1. 10 0 Uo. 1878. aug. 9. 153. sz. l. és aug. 12. 155. sz. 1. p. Téves tehát Fehér András azon állítása, amely szerint Sillye Gábor Böszörményben ténylegesen fellépett, s ott bukott meg. Fehér A. i. m. 199. 10 1 Debreczen, 1878. aug. 12. X. évf. 155. sz. 1. 66
