Nyakas Miklós: Sillye Gábor 1817-1894 / Hajdúsági Közlemények 7. (Hajdúböszörmény, 1980)
Tartalom
határozta, hogy a város tulajdonát képező 132 190 forint államkölcsön kötvényt áruba bocsátja, s a bejövő összeg egy részét az ínségesek segélyezésére, a többit pedig hasznos intézetek felállítására fordítja. A kötvények eladását Sillye Gábor vállalta magára, s azt sikeresen meg is oldotta, amelynek eredményeként a város tisztán rendelkezett 110 042 forinttal. Ehhez járult még a lakosságnál kint levő 63 020 forintnyi összeg! Ezt a több mint 173 000 forintnyi összeget Böszörmény városa Sillye Gábor nagyszabású elképzelései szerint használta fel. Ötvenezer forint alappal felállították a Takarékpénztárat, amelynek alapszabályait Sillye Gábor állította össze, a többit pedig részint ínségi kölcsönre, de főleg az iskolaügy modernizálására fordították. A hajdúböszörményi Cserépgyár részvénytársasági alapon jött létre, amelynek az elnöke ugyancsak Sillye Gábor lett, ő készítette el az alapszabályt is. A Cserépgyár, amely később Téglagyár néven működött, fontos szerepet játszott Hajdúböszörmény lakóépületeinek a modernizálásában. Létrejöttét egyébként nagyban elősegítette a máig emlékezetes 1858-i nagy tűzvész, amely nyomatékosan hívta fel a figyelmet a nádtetők korszerűtlenségére, amely anyagot a Tisza-szabályozás óta egyébként is egyre nehezebben lehetett beszerezni. 9 4 Sillye Gábor tevékenységének legmonumentálisabb emléke a Hajdúböszörmény főterén ma is álló gimnázium épületének megteremtése. A Hajdúkerület főkapitánya, úgy is mint a református egyház főgondnoka szervezte meg az építkezés pénzügyi feltételeinek az előteremtését, illetve annak lebonyolítását. Elnöke volt ugyanis az e célra létrehozott úgynevezett építési bizottmánynak, amelynek közreműködése nélkül e nagyszabású munkálat aligha valósulhatott volna meg. A Vecsey Imre, debreceni építőmester által kivitelezett iskola nagyvonalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ekkor iskolai célra az egész épületet nem is tudták használni, s abban sokáig kilenc bolthelyiség a velejáró tizenegy pincével és a városi Takarékpénztár is helyet foglalhatott. Az előrelátó tervezés tette lehetővé, hogy a Takarékpénztár és a boltok kiköltöztetésével az épület máig méltó helyet biztosíthat a város középfokú oktatásának. Az épületet egyébként 1865 októberében adták át hivatalosan a református egyház tulajdonába. Az építési költségek közel 60 000 forintot tettek ki. 9 5 9 3 Sillye Gábor: A Hajdúkerület története i. m. 96—97. 9'' Csiha Antal: Hajdúböszörmény ipara és kereskedelme 1872-ig. Hajdúböszörmény története, i. m. 489. 9 5 Sillye Gábor: A Hajdúkerület története i. m. 98—99. 61
