Nyakas Miklós: Sillye Gábor 1817-1894 / Hajdúsági Közlemények 7. (Hajdúböszörmény, 1980)
Tartalom
Vizsgálati fogságának idejéből maradt ránk első ismert, hiteles ábrázolása. A Simonyi Antal által 1851-ben, Pesten, az Űj Épületben készített festmény egyszerű magyaros ruhában, a későbbiekben is jellegzetes körszakállal, tömött bajusszal ábrázolja Sillye Gábort. Tekintete nyugodt, tartása határozott. 5 2 Sillye Gábort, mint oly sok más magyar hazafit, osztrák várbörtönökbe szállították. Olmützben és Josephstadtban raboskodott, s rabtársa volt például a debreceniek híres papja, Könyves Tóth Mihály is. 5 3 Ebben az időszakban készülhetett másik ábrázolása, amelyet most a Történelmi Képcsarnokban őriznek. A kép kivitelezése láttán nyilvánvaló, hogy valamelyik rabtársa készíthette. A fezszerű fejfedőben megörökített fogoly körszakálla nagyobb, mint a vizsgálati fogsága idején készített festményen, de ruházata most is magyaros. ;V Í Börtönbeli éveiről egyébként meglehetősen keveset tudunk. Valószínűnek tűnik, hogy fogságának második felében, amikor átkerült Josephstadtba, a börtön szigora is enyhülhetett. Mint oly sok fogolytársa, idejét ő is különböző emléktárgyak készítésével, olvasással és nyelvtanulással töltötte. Családi hagyatékából a következő, a josephstadti térparancsnokság pecsétjével ellátott, s általa ott használt könyveket ismerjük; Michelet: Histoire Romaine. Bruxelles, 1835 1—2.; Das Buch ohne Titel. Wien, 1832; Praktische Englische Sprachlehre... Graz, 1810. A felsorolásból láthatjuk, hogy megtanult vagy legalábbis tanult franciául és angolul, amelyhez hozzászámítva korábbi nyelvtudását, azt nem mindennapinak kell minősítenünk. 5 5 Sillye Gábor 1856. december 10-én szabadult fogságából kegyelem útján. 56 A családi hagyomány szerint későbbi első felesége, Szpivák Amália közbenjárására, de szabadulása mögött nyilván döntően politikai okokat kell keresnünk. Nem tért haza Hajdúböszörménybe, hanem Pesten telepedett le, ahol a még Széchenyi által alapított magyar gazdasági egyesületnél, az ún. közteleknél — a későbbi OMGE-nél —, illetve annak mezőgazdasági szaklapjánál, a Gazdasági Lapoknál vállalt segédszerkesztői állást. Döntésében elsősorban megélhetési gondjai befolyásolhatták, s nyilván Szpivák Amáliához fűződő kapcsolatai is. Egyébként jól tudjuk, hogy a szerkesztőség légköre korántsem volt ismeretlen előtte. 1857-ben a gazdasági egyesület másodtitkára lett, s tevékenyen vett részt különböző gazdasági szakkönyvek és egy, az angol haszonbérletről írt munka szerkesztésében is. Nevéhez fűződik a magyar gazdasági egyesület által 1859 nyarán rendezett mezőgazdasági eszköz- és gépkiállítás vezetőjének az összeállítása, illetve a következő évben egy hasonló munka elkészítése az akkor rendezett juhkiállításról és ekeversenyről. 5 7 Erre az időre esett első házassága is Szpivák Amáliával, egy római katolikus vallású pesti gabonakereskedő lányával. Pesten laktak a Széna tér 3. sz. alatt. E házasságából három gyermeke származott, Béla, Jenő és Etelka. Felesége azon5 2 A Hajdúsági Múzeum Helytörténeti Gyűjteményében. Lt. sz. 77.13. 1. 5 3 Tóth Mihállyal „5 évig levén egy szobában és egy kenyéren" Debreczeni Közlöny II. évf. 21. sz. 1861. március 21. 298. 5, 1 Közli Spira György: A magyar forradalom 1848—49-ben. Bp. 1959. 548. « A könyvek megvannak HMTA 6835—37. Szinnyei J. i.m. szerint tudott németül, angolul, franciául és olaszul. 6 0 Sillye Gábor: A Hajdúkerület története i.m. 91. 5 7 Sillye Gábor családkönyve és Szpivák Amália halotti bizonyítványa alapján. HMTA 6838, 6365/22.; Jegyzéke a magyar gazdasági egyesület 1859. jún. 5—8. napjain a régi füvészkertben rendezett gazdasági eszköz- és gépkiállítása tárgyainak. A beérkezett nyilatkozatok alapján összeállította Sillye Gábor. Pest, 1859. ; Jegyzéke a magyar gazdasági egyesület köztelkén 1860. jún. 3—6. napjain rendezett juhkiállítás és 1860. jún. 2-ára Tótmegyerre kitűzött eke-verseny tárgyainak. A beérkezett nyilatkozatok nyomán összeállította Sillye Gábor. Pest, 1860. 47
