Nyakas Miklós: Sillye Gábor 1817-1894 / Hajdúsági Közlemények 7. (Hajdúböszörmény, 1980)

Tartalom

II. A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC SODRÁBAN 1. Böszörmény országgyűlési képviselője A reformkor eszméit magáévá tevő Sillye Gábor Pozsonyban volt 1848 márciusában is, azokban a napokban tehát, amikor e városban a reformországgyűlés a pesti események hatására is sorsdöntő lépésre szánta el magát. Tudjuk, hogy 1848. március tizenötödikén a Bécsbe induló országgyűlési követség tagjai közt ott volt Foghtiii János is, a Hajdúkerület egyik akkori követe, s már csak ezért is szinte bizonyossággal állíthatjuk, hogy a küldöttséget kísérő országgyűlési ifjak seregében ott lehetett Sillye Gábor is, akire a forradalmi Bécs, az addig mindenhatónak hitt császári hatalom megroppanása minden bizonnyal mély benyomással lehetett.

3

9 Hazatérve Pozsonyba aktívan kapcsolódott be a forradalom ügyeinek intézésébe és különösen a pozsonyi nemzetőrség szervezésénél tűnt ki. Mint tollforgató ember, s a pozsonyi II. számú nemzetőrség választmányi tagja a tollvivő szerepét vállalta, s összeállította a nemzetőrség szabályait a tisztikar névsorával és a hadgyakorlati parancsszavakkal együtt. Megemlíthetjük még, hogy 1848-ban megjelentetett egy összeállítást is A miniszteri hivatalosztályok hatásköre címmel. A könyvet Sillye Gábor a különböző minisztériumok által kiadott rendeletek alapján szerkesztette, s azt a célt tűzte ki, hogy a felelős magyar minisztérium következtében előállott új helyzetben a tájékozódást megkönnyítse, így tehát egyfajta közszükségletet elégített ki/'

0 Sillye Gábor joggal érezhette úgy, hogy a márciusi napok pályafutásában merőben új lapokat nyitottak. Tekintettel arra, hogy szülővárosával, Hajdúböszörménnyel pozsonyi tartózkodása alatt sohasem szakadt meg a kapcsolata, s ott az 1848-as törvények értelmében a tisztikart újra kellett választani, megpályázta a város ekkor szervezett tiszti ügyészi állását. Bár ekkor még Pozsonyban tartózkodott, 1848. május 24-én erre a tisztre meg is választották. E siker — amelyben a hajdúpárt erőteljes támogatása nyilvánvalóan közrejátszott — arra ösztönözte, hogy megpályázza a város országgyűlési képviselői mandátumát. Erre több éves pozsonyi tartózkodása és egyre nagyobb tekintélye is alkalmassá tette. Az utolsó rendi országgyűlés hajdúkerületi követei április közepén küldték haza utolsó jelentésüket, ekkor azonban már ismeretes volt, hogy az új népkép3

1 Sillye Gabor 1848/49-es tevékenységéről részletes hivatkozást nem adtunk, mert e kérdést két tanulmányunkban részletesen feldolgoztuk. A hivatkozásokat lásd ott. Ez alól csak néhány, ott nem használt adat esetében tettünk kivételt. Vö. Sillye Gábor kormánybiztosi tevékenysége. 1848— 13^9. Sajtó alatt a Hajdúsági Múzeum Évkönyve IV. kötetében. A Népfölkelés szervezése 1849 nyarán Szabolcs megyében, a Hajdúkerületben és Debrecenben. Sajtó alatt a Déri Múzeum Évkönyve J980. kötetében. Esküdtszéki eljárás és sajtóúgyi utasítás a törvényhatósági elnökök számára. Az igazság- és belügyminiszterek által kiadott rendeletek után kiadta (Sillye Gábor) Pozsony, 1848. Vö. Szinynyei J. í.m. 25