Nyakas Miklós: Sillye Gábor 1817-1894 / Hajdúsági Közlemények 7. (Hajdúböszörmény, 1980)
Tartalom
barátai is kijöttek — mélyült el érzelme, együtt táncolták a „nemzeti táncot", amelyhez a barnabőrű hangászok szolgáltatták a talpalávalót. Baráti társaságával húsvétkor is kilátogatott Hajdúböszörménybe, ahol vígan hajtották a bodait (bodai bort). Emlékezetes élménye volt pünkösdkor az is, hogy Hajdúböszörményben vándor színtársulat játszott egy Balogh nevű igazgató irányítása alatt, akinek felesége „igen jó Éneskesné voit", s az egyik előadást Jultsával együtt nézték meg. Sillye a színtársulat igazgatójánál több alkalommal is vendégeskedett. A kollégiumban legjobb barátja egy Simonyi Mihály nevű évfolyamtársa volt, akinek társaságában töltötte a legtöbb időt a tanév második felében. Változatlanul zavaros anyagi ügyekbe keveredett, hol egy ezüst óra miatt, hol egy hegedű kapcsán, s az anyagi természetű nehézségeket szüleinek kellett rendezni. Ök fizették ki például adósságát Kerékgyártó István nevű barátjának. Kalandokat kedvelő természete más ügyekbe is belevitte, egyszer kártyajáték hírébe, másszor Simonyi Mihály barátjával korcsmai és egyéb szórakozóhelyek látogatásába. „De szégyenkezve be kell vallanom, hogy a tanulással keveset törődtem" — írta naplójába önkritikusan. A nyári szünetet Hajdúböszörményben töltötte, ahol unalmas órái alig voltak. Sokat olvasott, s ha ezt megunta „Puskám vállamra vetvén barátim felé ballagtam, kikkel majd az Erdő s Mező vadait, majd a Vizek tollasait kényemre űztem" — írta. Barátaival rendszeresen találkozott, egymás házánál felváltva vendégeskedtek, s egy kirándulást is tettek Űjfehértóra. Ekkor lobbant hirtelen újabb szerelemre a hajdúböszörményi református esperes szép lánya, Róza iránt, bár Jultsát sem felejtette el. 1 1 Az 1834/35-ös tanév — amely november elsején kezdődött — Sillye Gábor számára a második évfolyam kezdetét jelentette a debreceni kollégiumban. Tanulmányait természetesen a bölcsészeti fakultáson folytatta, amelynek tárgyául választotta a „Bölcselkedési Tant (Philosophia), a Természet Jog Tant (Jus Naturali), s Magyar Ország Polgári helyheztetési Tudománnyát (Statistica), a Közönséseg Történet Tant (História Universalis), a Görög-Deák Litteratúrát és az alkalmaztatott Mathesist (Mathesis applicata). A kollégiumban egyébként félévkor a következő tantárgyakból kapott értékelést; matematika, egyetemes történelem, görög irodalom és kémia. Tanulmányi eredménye az első évhez képest határozottan romlott, matematikából csoportjában most a 27., egyetemes történelemből 40., görög irodalomból pedig nem hallgatta az órákat, akárcsak kémiából sem. A második félévben matematikából az 52. helyre csúszott, általános történelemből viszont a 34. helyre javított. Latin és görög irodalmat ekkor sem hallgatott, akárcsak technológiát. Ez utóbbi esetében azonban megjegyezték, hogy helyette mást választott. Történelemből Péczely József volt a tanára, aki Európa akkori legújabb kori történetét adta elő. 1 2 Élete nem sokat változott! Továbbra is vidám, bohó életet élt, s mindez természetesen lecsapódott a kollégium iskolaszéke előtt is. 1834-ben például nem egészen két hét leforgása alatt többször is szerepelt az iskolaszék előtt, amelynek eredménye természetesen büntetés volt. Másodéves korában történt, hogy baráti 1 1 Idézett naplója alapján. Az anyagi ügyeiről szóló részek eredetije olasz. Róza egyébként minden jel szerint Benedek Lajos böszörményi lelkipásztor lánya lehetett. 1 2 Idézett naplója alapján. TREL II. A. 25. Classificatio Auditorium Philosophiae secundum. Az első félévben a 91., a másodikban a 76. sorszám alatt. Ekkor már nem tógátus diákként szerepel. Péczely tanterve uo. mellékelve. Kerekes Ferenc adta elő a kézi mesterségek tudományát. Tanterve uo. 12