Nyakas Miklós: Sillye Gábor 1817-1894 / Hajdúsági Közlemények 7. (Hajdúböszörmény, 1980)

Tartalom

barátai is kijöttek — mélyült el érzelme, együtt táncolták a „nemzeti táncot", amelyhez a barnabőrű hangászok szolgáltatták a talpalávalót. Baráti társaságá­val húsvétkor is kilátogatott Hajdúböszörménybe, ahol vígan hajtották a bodait (bodai bort). Emlékezetes élménye volt pünkösdkor az is, hogy Hajdúböszörmény­ben vándor színtársulat játszott egy Balogh nevű igazgató irányítása alatt, aki­nek felesége „igen jó Éneskesné voit", s az egyik előadást Jultsával együtt nézték meg. Sillye a színtársulat igazgatójánál több alkalommal is vendégeskedett. A kollégiumban legjobb barátja egy Simonyi Mihály nevű évfolyamtársa volt, akinek társaságában töltötte a legtöbb időt a tanév második felében. Változatla­nul zavaros anyagi ügyekbe keveredett, hol egy ezüst óra miatt, hol egy hegedű kapcsán, s az anyagi természetű nehézségeket szüleinek kellett rendezni. Ök fizet­ték ki például adósságát Kerékgyártó István nevű barátjának. Kalandokat ked­velő természete más ügyekbe is belevitte, egyszer kártyajáték hírébe, másszor Simonyi Mihály barátjával korcsmai és egyéb szórakozóhelyek látogatásába. „De szégyenkezve be kell vallanom, hogy a tanulással keveset törődtem" — írta napló­jába önkritikusan. A nyári szünetet Hajdúböszörményben töltötte, ahol unalmas órái alig voltak. Sokat olvasott, s ha ezt megunta „Puskám vállamra vetvén barátim felé ballag­tam, kikkel majd az Erdő s Mező vadait, majd a Vizek tollasait kényemre űztem" — írta. Barátaival rendszeresen találkozott, egymás házánál felváltva vendéges­kedtek, s egy kirándulást is tettek Űjfehértóra. Ekkor lobbant hirtelen újabb sze­relemre a hajdúböszörményi református esperes szép lánya, Róza iránt, bár Jultsát sem felejtette el. 1 1 Az 1834/35-ös tanév — amely november elsején kezdődött — Sillye Gábor szá­mára a második évfolyam kezdetét jelentette a debreceni kollégiumban. Tanul­mányait természetesen a bölcsészeti fakultáson folytatta, amelynek tárgyául választotta a „Bölcselkedési Tant (Philosophia), a Természet Jog Tant (Jus Natu­rali), s Magyar Ország Polgári helyheztetési Tudománnyát (Statistica), a Közönsé­seg Történet Tant (História Universalis), a Görög-Deák Litteratúrát és az alkal­maztatott Mathesist (Mathesis applicata). A kollégiumban egyébként félévkor a következő tantárgyakból kapott értékelést; matematika, egyetemes történelem, görög irodalom és kémia. Tanulmányi eredménye az első évhez képest határozot­tan romlott, matematikából csoportjában most a 27., egyetemes történelemből 40., görög irodalomból pedig nem hallgatta az órákat, akárcsak kémiából sem. A má­sodik félévben matematikából az 52. helyre csúszott, általános történelemből vi­szont a 34. helyre javított. Latin és görög irodalmat ekkor sem hallgatott, akár­csak technológiát. Ez utóbbi esetében azonban megjegyezték, hogy helyette mást választott. Történelemből Péczely József volt a tanára, aki Európa akkori leg­újabb kori történetét adta elő. 1 2 Élete nem sokat változott! Továbbra is vidám, bohó életet élt, s mindez termé­szetesen lecsapódott a kollégium iskolaszéke előtt is. 1834-ben például nem egé­szen két hét leforgása alatt többször is szerepelt az iskolaszék előtt, amelynek eredménye természetesen büntetés volt. Másodéves korában történt, hogy baráti 1 1 Idézett naplója alapján. Az anyagi ügyeiről szóló részek eredetije olasz. Róza egyébként min­den jel szerint Benedek Lajos böszörményi lelkipásztor lánya lehetett. 1 2 Idézett naplója alapján. TREL II. A. 25. Classificatio Auditorium Philosophiae secundum. Az első félévben a 91., a másodikban a 76. sorszám alatt. Ekkor már nem tógátus diákként szere­pel. Péczely tanterve uo. mellékelve. Kerekes Ferenc adta elő a kézi mesterségek tudományát. Tanterve uo. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom