Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
- 24 próbálván megélhetési lehetőségét ezzel is javitatiio A munkafegyelem aláásása irányában hatottak a munkaegység higitását célzó törekvések ugyanúgy, mint a különböző munkaszervezési visszásságok. A tsz. által vetett dinnyeföldet például csak kivül állóknak adták részébe /felest-/, vagy a tagok által már megművelni nem tudott kukorica földet szintén részébe adták, de csak kivül álló tö roraunkásoknak, (pß Állandó feszültség forrása volt a he . gépállomás munkájának igénybevétele is. Rendkivül drágán dolgoztak, s amellett megbízhatatlanok voltak. .954- őszén a csoportgyülésen panaszolják például, hogy a vetéssel elmaradtak: "Ez nem a tagság hibája, hanem a gépállomásé. A jó időben álltak a traktorok ... ha dolgozott is rossz munkát végzett. A Tornyos tanyában lévő szántás n^m elf gadható". Ugyancsak 1954 novemberében panaszolják azt, hogy a gépállomás nagyon drágán dolgozik. A termelőszövetkezettől a szántásért megkéri a mu ikabér . ugyanakkor a traktoros munkaegységét is fizetni kell. "Egy rókáról két bőrt huz igy le a gépállomás", - fogalmazta meg véleményét az egyik tag. (fb) Munkaszervezéssel állt összefüggésben a tsz, tanyák hasznosítása is . Egy-egy tanya gazdasági kisüzemnek fogható fi-1, ahol dohánytermesztés, baromfitenyésztés folyt, így mind. g az költözött tanyákra, aki az adott közös rnur kát e vállalta. A gyakori költözködés miatt a tanyák állaga nagymértékben rongálódott. Révész Balázs szerint, egy időben tsz. párttitkára volt: "A Zója tsz. ta4; olyanok, hogyha kivül álló dolgozó paraszt meglátja, felkavarodik a gyomra". A gyakori költözés a munkamenetben is súlyos gondokat okozott. A városi pártbizottság képviselője volt kénytelen megállapítani, hogy "sok itt a termelőszövetkezetnél a költözködés, ezt meg kell akadályozni, mert a munka rovására megy. " Szer-no.sés lépésnek bizonyult azonban az, hogy a san legnagy~' hb központtá fejleszt e 1'té k. Erre az időre esik a brigádszállás épitése. de tudunk egyéb építkezésekről is. Annál sajnálatosabb, hogy vannak olyan vállalkozások. amelyek kudarcot vallanak. 1953-ban a megyei tanács leállitja a 48 férőhelyes istálló épitését és lebontásra ítélte az elkészült részeket, "mert az épület életveszélyes". (?8) Ha a tanyákkal foglalkozunk megemlíthetjük, hogy ebben az időt en lehettünk tanúi az utolsó tanyásodási hullámnak a város határában. A Zója tsz. vezetősége például azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a kiégetett téglát szétosztjalj.
