Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
- 2o 6 örckölte a későbbi tsz-tulajdonát képező tanyát /száma 614 volt/. Itt egy háromosztatu családiház. két cselédlakás, két nagy /egyik 16, a másik szarvasmarha/ istálló. s több kisebb ól állott. 195o-ben a tanyát, 1951ben a városban lévő lakást, a későbbi, s jelenlegi tsz. székházat kisajátították. Az indulás éveit részben megkönnyítette az. hogy a közös gazdaság a kollektiv tulajdonba vett tanyákra /Gá." , Földesi/ alapithatta működését. Kind a Gál, mind a Földesi tanya tulaj dóriképpen jól felszerelt paraszt-i középüzemnek bizonyult, s részbeni korszerűtlensége is a háború és az azt követő bizonytalan gazdasági életnek volt a következménye. Mindjárt a kezdeteknél fontos szerepet játszott a löki tanya is. A későbbiek szempontjából is nagy fontossággal birt, hogy a Zój-a tsz-ben a munkaerő két részből tevődött össz e. Egyik réteget a városban élő kisparasztok és agrárproletárok alkották, a másik részét pedig a Nagyzeleméren és környékén lévő tanyák lakosai és a Boda szőlőskertben élők jelentették. A termelőszövetkezet igy tehát két szociális központú alakulat volt, ami magában rejtette a későbbi konfliktusok csiráit is. A kormány mezőgazdasági politikájának a fokozott szervezés, kollektivizálás következményeként a tagság létszáma jelentősen gyarapodott, 1953-ra már elérte a 184 főt. Bizonyos problémákat jelzett azonban az a tény. hogy a tagság összetételében a 41-6o évig terjedő korosztály dominált. (jJ?) A Zója tsz. t£ igságának életkor szerinti megoszlása Évek 16-2O 21-30 31-40 41-5o 51-60 61- tői 195o 8 6 7 17 8 5 1951 8 13 4 8 6 3 1952 5 7 1 8 4 1953 1 3 2 3 2 / Megjegyzés : a felsorolt adatok csak az uj belépőket tartalmazzák! /
