Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

Bencsik János: Szalonnával eldugott forrás emléke a Hajdúságból

PETŐFI KIRÁLYHÜ ELLENFELE: MEZŐ DÁNIEL Kövér György Petőfi 1848. március végén írt, „A királyokhoz" című versét, mely a költő szerint is „népszerűtlensége fő oka" lett Magyarországon, azonnal éles támadások érték. Közülük Mező Dániel h. böszörményi nemzet-őr s társai Honfi Szózata

1 „ ... országszerte (kiemelés — KGy) a Petőfi és republikánus politikai törekvései ellen indított támadás eszközévé vált."

2 Az ellenverset Petőfi önérzetesen visszautasítota naplójában. A történeti tény ismert, nem kell tehát dezilluzionálást keresni előkaparásában. A tény megközelítése, magyarázata azonban egyoldalú. A Petőfi-kutató Mezősi arra tér ki elsősorban, hogy sajátságosan a vidéken találhatók a köztársasági radikalizmus ellenzékének fő támpontjai.

3 A hajdúböszörményi helytörténész H. Fekete Péter „egy kis csipkelődésnek" s az „országos tünet hajdúsági visszhangjának" tekinti Mező Dániel fellépését.

4 A társadalomtörténet szempontjából úgy látom, hogy nem egyszerűen a vidék, hanem egy sajátos vidék fejlődéséből kisarjadt megnyilatkozás lett az országos hangulatok vezérszólamává. Ennek bizonyítására Mező Dániel életútját kell a forrásszegénység korlátai között megvizsgálni, s a Petőfi-kutatás kidolgozott adataival összevetni. A Hajdúböszörményi Ref. Egyház anyakönyvei szerint Mező Dániel apja. Mező József* „Vámos Pirtsen lakó asztalos mester", 1805 decemberében nősült be Böszörménybe. Felesége: Nagy András árva leánya lett, Mária. 1814- ben született fiuk Mező Dániel. Iskoláit feltehetőleg nem itt végezte, a későbbi tanácsnok választásoknál az ő jelöltségét ugyanis ezzel nem nyomatékosítják. 1837-től 40-ig a nagykállói fiúiskolák rektoraként „szorgalmatossan és fundamentumossan tanít".

5 Az 1841-es hajdúböszörményi tanácsülési jegyzőkönyv szerint Mező Cániel ügyvéd, özvegy édesanyja oldalán már böszörményi lakos, bár még elsősorban a család, pörös ügyeit intézi. Nem sok sikerrel. Török Mihály utódai, mint alperesek ellen pör alku érvénytelenítést kezd, így kívánván viszszaszerezni a 32 éves zálogra 1828-ban ítélt ősi fél belső telket a reá eső szállás Ugar és rét kaszállókkal.

6 A felperes azonban „a kötött zálogos esztendők bevárására utasíttatik".

7 így 1842-ben „a jelen évi mostoha és rendkívüli időkben ... sok szükségleteiktől kényszeríttetett" Szabó telektulajdonosok belső telkét veszi meg „a jelenleg ezen egész telek után ki osztott külső telek, ugar és Réti földek teljes és nyilvános kizárásával."

8 Itt a negyedik tized 42. belső telkén talc, juk összeírva az 1842-ben készült belső fundusok mérnöki lajstromában, a mai Újvárosi-Kossuth-Árpád utcák határolta háromszögben.

9 Már 1841 decemberében jelölték árvagyámi hivatalra, de nem választották meg. Ebben ismeretlenségénél csak vagyontalansága hátráltatta jobban. A ház3G