Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

Csiha Antal: Hajdúböszörmény műemlék, műemlékjellegű és más nevezetes épületei

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY MŰEMLÉK, MÜEMLÉKJELLEGÜ ÉS MAS NEVEZETES ÉPÜLETEI Csiha Antal 1. A Bocskai téri templom alapja talán a város legrégibb épületmaradványa. Egyes vélemények szerint ezt még a böszörmények rakták le. A XV. században bővítették és gótikus stílusban átalakították, majd a II. József türelmi rendelete adta lehetőséggel élve új toronnyal látták el. A kőművesmester Rachbauer, aki barokkos külsővel látta el a templomot is (1784). Az utolsó nagy átalakítást 1880—1885 között végzik el az épületen, amelyhez a terveket Czigler Győző műépítész készítette, a munkálatokat pedig Koczka Géza vezette. Ekkor nyerte el a mai neo-román külsejét. Belsejét fakazettás menyezet díszíti, készítője Ulrich Endre fővárosi asztalosmester. Falán a régi templom menyezetén lévő hajdúcímer látható, amelyet az 1790-es években Tillman Antal festett, (Közölve a várostörténeti monográfiában is!) 2. A Hajdúkerület egykori székháza, a „Kerületház" elsőosztályú műemlékünk. Építésére vonatkozó feljegyzések között az 1781-es évszámot is megtalálhatjuk. Bár pontos történetét még nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy már az 1790-es években állott. Külseje vidékies barokkban fogalmazódott, ismeretlen mester keze nyomán. Az épületet az 1870-es években az északi szárnnyal bővítették, hogy kellő otthont nyújtson az ide tervezett megyeszékhelynek (Debrecen helyett!). Innen ered a „megyeháza" népies elnevezése is. Miután a város elvesztette kerületi székhely szerepét, eme épület is üres maradt, ahol számos hivatal, a rendőrség, később a Hajdúsági Múzeum is helyet kapott. Falán emléktábla hirdeti az 1849. április 29-én lezajlott jeles eseményt, a hajdúk köztársaságot kikiáltó közgyűlésének emlékét. 3. A három és fél évszázados gimnázium a város főterén áll. Homlokzatán felírás hirdeti: „A tudományoknak emelte Hajdúböszörmény város közönsége és a hajdúbirtokosság MDCCCLXIV." Az épületet Szkalniczky Antal budapesti műépítész tervezte, építését pedig Vécsey Imre debreceni mesterre bízták (láss többet a Hajdúböszörményi Hírlap 1971 évf. 21-es számában). Külseje a neomór stílus jegyeit hordozza magán, így is rokonságot mutatva a debreceni Csokonai Színház épületével, amelynek ugyancsak a nevezett építész volt a tervezője. 4. A Görög katolikus templomot 1893-ban építették, felszentelésére azonban csak 1898-ban került sor. Rajzát a kassai görög katolikus egyház templomáról kölcsönözték. A falait és belsejét díszítő alkotásokat Ferenczik Kornél, Hoitsy Fridolin és Veress Géza művészek készítették. 65