Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

Bagdi István: Hajdúböszörmény város mezőgazdaságának sajátos adottsága

SAJÁTOS ADOTTSÁGA HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VAROS MEZŐGAZDASÁGÁNAK Bagdi István A város területe: 311 km

2, pontosan 31078 ha. A terület sajátos fekvése a kialakult növényzet, a talajtan, a botanika kedvelőinek szakmai érdeklődését felkelti. Az elnyújtott, megközelítően téglalap alakú területben úgy helyezkedik el a város, mintha egy ellipszis gyújtópontja lenne. A terület hossza kb. 28-29 km és szélessége 10-12 km. Keleten találhatók a homokdombok (így sohasem volt gond a homokbánya nyitás). Itt terülnek el az erdők, a szőlőskertek. A várostól nyugatra, a Keleti Főcsatornán túl helyezkednek el a mélyfekvésű területek: gyepterületek, ligeterdő, a réti agyagtalaj, a szikes, a vízállások és vízfolyások, (ősztől itt egyedüli úr a vendégmarasztaló sár, ami mind fel akar ragadni a lábbelire és az ember lába ólommá nehezedik.) Az ősi gyepterület ma már beszűkült és hagyományos pásztorkodása a múlté. Igaz, a juhnyájak és a növendékmarha tavasztól késő őszig kint van a legelőn, de korszerű művelést alkalmazunk: öntözés, villanypásztor, műtrágyázás, karám. A város körül helyezkedik el a legjobb föld, a mezőségi vályogtalaj, amely a gazdag termések forrása. Itt szabályos táblarendszer, kultúrállapot és a nagy termések szembetűnőek: búza 43 q, kukorica 62,7 q, zöldborsó 54,6 q, napraforgó 22,8 q, cukorrépa 435 q, paradicsom 343 q, lucerna 83 q hektáronként A város határának természetes termékenysége : Adottság, de szorgalmas és hozzáértő ember nélkül mit sem érne. A böszörményi ember mindig gondolt a holnapra. így van ez ma, is, a szocialista nagyüzemekben. A talaj termékenységét, ami nélkül nincs nagy termés, egyre tovább fokozzuk. A talajaink fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait nem csak elméletben ismerik a szakavatott agronómusok, hanem a gyakorlatban bizonyított; a földművelés kultúráltsága és aki ellátogat városunkba, megítélheti a határ, a majorok rendezettségéből, a terméseredményekből, a szépülő városképből (régen a munka dandárján a város apraja-nagyja kint dolgozott a határban, ennek előnye volt a határismeret. Ma néhány ezer ember elvégzi az összes munkát és a lakosság zömének a mezőgazdaság látványosság. A világ megváltozott. Ma szervezett látogatással segítünk az érdeklődő embereknek a tájékozottság megszerzésében és örömmel vesszük, ha igénylik a város határának megtekintését.) Az 1960-ban behozott földek gazdasági termékenysége különböző volt, de nem csak egy szintre hoztuk, hanem erőteljesen megnöveltük a földek gazdasági termékenységét. Emlékszem, hogy az 1960-as évek elején a behozott földek gazdasági termékenysége közötti különbség, a kialakított táblában néhány évig szembetűnően megmaradt. A kultúrnövények nagysága, a táblán belüli hullám53