Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

Enyedi József: Dobó Ferenc kéziratos könyve

Az 1837-ik Eszt. Pál Napjánn egy részről tiszta idő is vólt, más részről fótos fellegek bojongottak. Naplementkor pedig nagy köd borította egy kevés ideig, a mely olly egésség rontó lett, hogy sokann egész Télenn, Tavaszonn is alig tudtak belőlle ki szabadulni. 1838-ban Mártiusra kelve ismét hóra, hidegre, zivatarra változott az idő... Aprl. 1-ső tsendes, meleg esővel érkezett, az utánn sok változások köztt hideggel, fergeteggel, néha ugyan tsendes meleggel folyt el. Az 1838-ik Esztendő Mártius 13-ik és azt követő Napjai voltak azok a szomorú Napok, a mellyekben a Duna ki áradása Esztergom Vármegyébe, CsépelSzigetébe, Budánn, Pestenn és Kunságonn, kivált Kun-Sz-Miklósonn rettenetes, kimondhatatlan, és megszámlálhatatlan károkat és pusztításokat tett: annyira kiöntvénn, hogy egy ölnyi, néhol két ölnyi mélységű vizén jártak hajónn a Városok utztzáinn, és a Templomba is vólt Pestenn egy suknyi

1

1 víz. Sokan mindazáltal két Nap és két éjjel ott maradhattak meg, a kik oda tudtak menni. Sokan házaikkal, minden vagyonaikkal edgyütt a víz prédáivá lettek. Május 3-án igen nagy forró szél porzott, 4-énn Áldozónn is, Estve felé tsendesedett meg és Pünkösdig sok esők, hideg szelek jártak jó idővel egyenlítve. Egész Május többnyire esővel folyt el, úgy hogy dolgoznivaló időt keveset adott. Jött ezen Hónapban Ollyan Árvíz, hogy az egész Rétet, Pródnak is egygyik oldalát el borította, és Június közepéig is nagyon keveset apadtt, mert tsak a nagy Hátaknak a teteje vólt szárazonn. Ez az Árvíz okozta a Hortobágyi hídnak 12 i

e szakadását, a szabad folyása a hídlábánál deszkákkal meg lévén gátolva. Június Hónap is sok esőzéssel és tsak az utolsó része jó kapálló idővel folyt el. Az 1838-ik Esztendőbenn már második kapáláskor a zöld rozsnak szakadozott a feje, úgy hogy némely hellyenn alig maradtt fele meg a rozs vetésnek. A minek le szakadta feje, az szép egyenesenn fennállott, és azt senki sem tudta bizonyosonn, hogy mi szedte le, vagy mimódonn szakadtt le. 1

3 Júliusba is vólt még eső egész az utoljáig, de 26-ik Napjától fogva az egész Kánikulánn keresztül nagy szárazság uralkodott, s a legszebb borulás egynéhány szem esővel és széllel oszlott el egész Augusztusba. September eleje is 12-ig tsak igen kevés esővel, több széllel folyt el. Azon Naponn kezdődött a eső 13-kon I-re virradónn, a mikor a Réz Hegyekről három izekbe lett iszonyú nagy eső. Az új Temető, mely készíttetett a Vén és a közép szőllős kertek köztt és az Újvárosi útfélenn a Kanális óldalonn megnyittatott vagy kezdődött az 1839-ik Eszt. Május 6-ik Napjánn, és minekutánna 5-ik Naponn Vasárnap Predikátzióba Tiszt. Benedek Lalyos Ür kipublikálta. Legelsőbe is az akkori Hadnagy Kövér György Edes Attyát Kövér Gábort 1

4 temették a Kanális óldalonn lévő Temetőbe azon a 6-ik Naponn, amellyen megnyílt. S akkor ismét az a Tiszteltes a Néphez tett szép intést, és az utánn mondott buzgó fohászkodás által kívánta a Temetőhelynek Istentől lejendő meg szentelését. Az 1841-ik Esztendő emlékezetes lehet igen hideg hosszú teléről — A hirtelen lett szép tavaszi idő három Hét alatt ollyan mezőt nevelt, s a vetést ki hozta, hogy Sz. György Nap utánn két Héttel is számot tett vólna. — Húsvét vólt Apr. II-ik és 12-ik Napjánn. A ki Nagy és Csonka Hetekenn vetett, igen szerentsés lett, mert már Sz. György Hetibe kezdett a föld száradni, és attól fogva Június 1-ső Napján ázott meg, mind inkább száradtt. És a Sz. György kori élet vetésből semmi sem lett, mert a szárazság miatt nem kelhetett. A Tengeri vetésbe is tsak az lett szerentsés, a ki Csonka Hétenn és utánna való Hét eleinn szántotta, mert 22