Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

Bencsik János: Hogyan él a polgáriak körében a közösség 1820-as években folytatott antifeudális harca?

HOGYAN ÉL A POLGÁRIAK KÖRÉBEN A KÖZÖSSÉG 1820-AS ÉVEKBEN FOLYTATOTT ANTIFEUDÁLIS HARCA Bencsik János Nyakas Miklós „Polgár történeté"-ben részletesen elemzi azokat a történelmi és társadalmi okokat, amelyek Polgár jobbágy közösségét arra késztették, hogy a XIX. század első negyedében egységesen fellépjenek az egri káptalan, mint földesuruk ellen, s követeljék a település régi hajdúszabadságát. A történeti folyamatot gondosan leírja a szerző, ezért itt csak utalnom kell e társadalmi mozgalomra, amely határozottan antifeudális jelleget öltött. Emlékét ma is megtalálhatni az idősebb polgáriak emlékezetében. Makó Andor adatközlő így beszélte el az eseményeket: „Innét egy pár ember felment a királyhoz, azokat küldték fel a többiek, hogy kérjék meg a királyt, hogy nagyobbítsa meg Polgár határát, vegye el a régi jussukat a káptalantól. Vagy hárman lehettek akik megjárták a királyi udvart, s meg is kapták a királytól a döntést, meg is volt papíron. Az volt azon a papíroson,hogy 48 óra alatt el kell hagyni a káptalannak Polgárt. Még a csirkefiűját is el kell pakolni a polgári határból. Pedig akkor a város aljáig a káptalanná volt a föld. Itt legelt a juha a Bacsuház vagy Bacsukert körüli gyepen (ma Dohánybeváltó!). Tiszttartója pedig a Zólyomi utcán lakott. Amikor megérkeztek, a többiek már várták őket. A papírost feltették a nyakra (kemence torokra, ott őrizték a fontos dolgokat!), elmentek a kocsmába, ahol elmondották a falu népének, hogy megnyerték a követelésüket. Természetesen mulatozás lett az öröm vége. Az egyik küldött szomszédságában lakott az urasági tiszttartó, aki mikor meghallotta, hogy megérkezett a deputáció, azonnal átment a szomszédba. A papírossal az öregasszony maradt otthon, akit így szólított meg a tiszttartó: „Kocsis (?) néni, no mi van, mivel jártak az uráék? „Mikor elmondta, hogy mi van a papírra írva, akkor azt mondotta az úr, hogy szeretné látni maga is, hogy tudják mihez tartani magukat. Hát adná oda neki is, had olvassa el. De este volt, s a mécsesnél, — mondja a Tiszttartó — nem látja jól az írást, hanem átviszi, mert ott a lámpa fényénél el tudja olvasni. Előbb az öregasszony nem akarta adni, majd amikor azzal hitegette a tiszttartó, hogy hozza ő azonnal, akkor odaadta. Ez aztán, amikor kezében volt az írás, hazaszaladt, s már a kapuból kiáltotta a kocsisának, hogy fogjon be a szekérbe, mert mennek Egerbe. Onnan pedig egyenesen a királyhoz mentek. Előadták a királynak, hogy Polgár népe nem lázong, mert csak néhány részeges nincs megelégedve. A többségnek nincs semmi baja a káptalannal, s íme, a papírost is .visszaküldötték. Mikor a község lakossai megtudták a cselszövést, azonnal új küldöttséget menesztettek 18