Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
ban, Miska zsidónál és a Tur Lovasai korcsmában muzsikálhassanak, de csak egy napig. .. vagyis hetfün, csak estvéli 8 óráig". 69 8 Ennek megfelelően, a XX. század elején is a négy falurész külön-külön tartott ivót. A fiatalok egy-egy ivógazdát választottak, aki megszervezte a mulatságot, a helyiséget bérelte, a muzsikusokat megfogadta. A helybéli muzsikusok mellett idegeneket is foglalkoztattak. 1838-ban „a legjobb csapat muzsikusnak fizetések 25 vft, az alább valónak 16, a harmadik csapatnak 7 vft fizettessen az ivós gazdák által". 69 9A farsang utolsó három napján a maskarázás is szokásos volt. A parasztfiatalok maskaráztak, az iparoslegények inkább muzsikával járták a falut és köszöntgettek, szórakoztak. A falu téli társas alkalma volt a fonó. A fiatalság a kender feldolgozására szervezett fonókban találkozott. Szerveztek azonban a menyecskék és az idősebb asszonyok számára is fonót. ahová azonban sem hajadonoknak, sem férfiaknak nem volt szabad bemenni. A lányok fonóit egy-egy csapat leány szervezte, itt zavartalanul találkozhattak a leányok és a legények. 700 A lakodalmi szokások között is találhatunk feltétlenül palóc rokonságra utalót. Kontyolás után az ifjú pár részére Polgáron is a ház padlásán vetettek fekhelyet, ahol az első éjszakát töltötték. 70 1 Társadalmi vonatkozása miatt feltétlenül meg kell említenünk, hogy Polgáron is használatos volt, sőt ma is előfordul a had elnevezés nagy család, kiterjedt rokonság fogalmaként. A nagy családot a Polonkai-had. a Pőstényi-had kifejezéssel illetik. 70 2 Hasonló jelentősége van annak is, hogy az asszonyokat leánynevükön tartják számon. Okleveles források nem egyszer csak leánynevén említik a parasztasszonyt, de hasonló gyakorlat él ma is a faluban. A temető múlt század végi sírkövein általában az elhunyt leánynevét rögzítik, s férje neve nem egyszer le is marad a feliratból. 70 3 A gazdasági élet területéről is említhetünk több olyan adatot, amely a palóc párhuzamra utal. Polgáron a kisborjas tehén első tejét pécctejnek nevezik. Ebből készítik a bőségvarázslásra alkalmazott peccpitét. Ezzel szemben a Hajdúságban az első tejet (föccstej) gurásztának, gulásztának főzik meg, s ez a túrós étel szerepel a bőségvarázslásaikban. 70 4 A baromfiak, a kacsák és a libák koppasztása révén nyert tollat tajjúnak nevezik. 70 5 Egy egyszerű gazdasági építmény neve is utal palóc eredetére. A fából össze698. Uo. 1843. N. 100. 699. Uo. 1838. N. 27., 1840. N. 52. 700. Ruitz Izabella: A parasztifjúság társasélete a Bódva vidékén. (1880—1950.) Ethn. LXXVI. 1965. 572—601. 1. 585. 701. Malonyay D., i.m. 216. Borovszky Samu: Heves vármegye 217. 702. Morvay Judit: A had és a nemzetség fogalmának körülhatárolása. Ethn LXXVII. I960. 481—494. 1. 491. 703. „.. .jutalomra ajánlják.. . a menyecskék közül Palótz Molnár Annát." SZL. Polgár Jkv. 1837. N. 12. A római katolikus temető régi sírkövein ilyen felírásokat olvashatni: „Polonkai örzsábet.. .siratja 8 gyermeke, 1899." „Lisztóczki Viktória ... riatja lánya és 6 unokája." 1911. „Medve Angyel. . . mgh. 1894. állítatta lánya Lukács Angyel." „Görömbei Anna ... 1901. állítatta hü férje — Pőstényi János" „1877. Polonkai Borbála ... állítatta Kovács Angyel és férje Bartók Gábor veje." Anyakönyv alapján megállapítható, hogy mind férjezett volt. 704. összehasonlítható adatként: Bencsik János: Paraszti állattartás Hajdúböszörményben, Debrecen, 1972. 117. 705. Istvánffy Gy., i.m. 303., Malonyay D., i.m. 266. 98
