Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
tésre alkalmas szikes határrészeken levő tagokra költöztek ki, ahol az állattenyésztés céljait szolgáló ólakat, színeket és akojőkat (karám) építettek. E tanyákon többnyire az állatok körül dolgozó gazdasági cselédek tartózkodtak. Az árvízmentesített határban a tanyaépítés második szakasza az 1860-as évek végére köszöntött be. Ettől kezdve szaporodtak el a tanyák, közöttük olyanok is, ahová a család kiköltözhetett, tehát lakóházat is építettek a határba. Először a Hortin, a Varga halom környékén, a Bogát szikes szántóföldjén, majd a Morotva oldalon építkeztek. 55 5 A volt zsellérkaszálók területén 1888-ban emelték az első épületet. 55 6 A módos parasztok. Bartók János (1869), Császár Gáspár (1868). Csohány Márton (1868), Görömbei István (1870), Pőstényi Márton (1869) és Tanyi István (1871) tanyáját feljegyezték az írott források. 5 3" Ekkor keletkeztek az uraságtól bérelt területen a nagy haszonbérlők (Austerlitz, Grober, Koller, Levi, Münk. Rohai) tanyái is. 55 8 TELEPÜLÉS, LAKÓHÁZ, GAZDASÁGI UDVAR A környező falvakhoz (Tiszacsege, Szentmihály) és városokhoz (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás) hasonlóan kettős szerkezetű, ólaskertes település volt Polgáron is. 5;> 9 A belső fundus, a tulajdonképpeni lakott falurész a Fő utca. a Hunyadi, a Taskó és az Aradi utcák által határolt terület volt, ahol az Alvég és a Felvég falurészeket különböztették meg. A lakosság szaporodván, elsősorban a Felvég és az Alvég északi és nyugati határán fogták maguknak lakhelyet, s a partosabb helyekre építkeztek. Erre vannak a Lakhacc, a Nagy- és a Kisgelej falurészek, elnevezésük utal betelepülésük történetére. A Lakhacc szabados építkezésre utal, a Gelej elnevezés bizonyára lakóinak eredetét őrzi. Az Alvég keleti szegélyénél, a hajdani vályogvető gödrök helyén van a Kismirhó és a Nagymirhó, amely terület a közelmúltig vízállás volt. 56 0 Feltehetően a XVIII. századtól a cigányok itt találtak szegényes otthonra. E település-történeti tényre utalnak a mai népességi jellemzők is. Itt lakik ma is a magyar cigányság, a volt népzenész családok, s utódaik. 1844-ben már három falurészről tettek említést egy rendelkezéssel összefüggésben. Ekkor az Alvég elnevezés helyett a Temetőoldal megjelölést használták. 56 1 Ez természetes is, hisz a Kálvária domb (amely természetes magaslat, homokdűne) volt a régi temetőhely. 'A Temetőoldal elnevezés utal arra is, hogy a Kerteket slőbb a Kálvária környékén kezdték lakóházakkal beépíteni. Erre bizonyára a környék magasabb fekvése szolgáltatott okot. A falut a közigaz555. Polgár nyk. 1375. 556. Uo. 1383. 557. Uo. 1868., 1869., SZÁL. Polgár Jkv. 1871. 558. Uo. 1876. 382. oldal. 559. Papp József: Tiszacsege, 1967. Debrecen, 9. Györffy István: Hajdúböszörmény települése. Magyar nép-magyar föld kötet, Bp. 1942. 187—215., Dankó Imre: Házformák Handunánáson, Ethn. LXVII. 1964. 58—94., Gombás András: Juhtartás Szentmihályon. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1963. 223. 560. „ .. . a Mirhóban megállott víz lecsapoltassák ..." SZÁL. Polgár Jkv. 1879. február 20. 561. „A Temető oldalon ... a Felvigen ... a Kisódalon... az éjjeli felvigyázásokat szoros kötelességüknek ismerjék, az éjjeli háborgókat.. . kurjongatókat, verekedőket, ha lehet, csípjék el." Uo. 1844. N. 3.
