Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
Az elmondottakból következik, hogy a nádnak, de a gyékénynek is nagy értéke volt Polgáron. Mivel azonban a falu határán több nádtermő rét volt, különösen árvizes esztendőben nádtermésük bőséges. 53 2 1772-ben ezt írták a nádlásról: „Nádat az lakosok közzül ki ki ellendő képpen maga szükségére vághat ezen határban, gyikint pedigh az mennyi kell". 533 A nádlásért a földesúr részére az egész telkes jobbágy 40 kéve, a féltelkes 20 kéve nádat tartozott levágni és behordani a megjelölt helyre. 53 4 Kialakult gyakorlat volt. hogy a falu ezen szolgálatot az árendált margitai nádaló réteken teljesítette. 53 5 A telkes gazdák nádalórétje, 1843-ban 5:iG Örötvény laposa Bágy-tisztása ' Láncfoka Összesen 252 6 8 hold 200 hold 20 hold 472 6 8 hold A nádaló rétek bizonyos része a szentmihályi és a hajdúnánási határhoz esett, amiért is többször támadt ellentét a két település lakosai között. 53 7 E tanúvallomásokból azonban kitűnik, hogy a XVIII. század végéig a polgáriak (a jobbágyközösség) a Kaszibát is szabadon használták. A földesúr a következő évszázadban tehát e jogukban is megcsonkította őfcet. A városnak az újratelepítés idején szilváskertje is volt, amelyet az új lakosok bizonyos rend szerint használatba vettek. A város alatt levő szilvás nagysága tekintélyes lehetett, mert 1729-ben így vallott az egyik tanú: „azért vették el most (Odri) egyik darabját (ti. szilvásból), hogy más szegény lakosnak is jusson, mivel úgy is tíz annyi maradt ő kegyelmének, mint másoknak". 53 8 A falu határhasználatában a XIX. század második felében alapvető változás állott be. A változás oka egyrészt a jobbágyfelszabadítás, s az abból eredő következmények, másrészt az árvízmentesítés. A belső majorságok megszűntek, csupán a Tikos, a Borockás és a Folyás maradt káptalani kezelésben. Polgáron a paraszti földek elkülönítését 1852-ben végrehajtották. 53 9 Ezzel elvesztette jelentőségét, s csaknem teljesen megszűnt a nyomáskényszer is, ettől kezdve e gyakorlatra csak elvétve találunk adatot. 54 0 Az 1860-as években szántóföldi művelés alá vonták az alsóréti és a morotvaközi volt úrbéres, illetve a bokorháti és a selypesközi volt zsellér kaszálóréteket. 54 1 A zsellérkaszálókat kistagokban (két hold parcella) osztották szét a volt zselléreknek. 54 2 Mivel a szántóföldek területe növekedett, lehetőség volt máshol is kender vetésre, ezért a Kenderföldet 1866-ban közakarattal lucernával vetették be. 54 3 532. Uo. N. 308. 1824. 533. SZL. investigatio, 1772. 534. HL. Div. P. Fs. 5. N. 253. 1820. 535. Uo. 1828. 536. Uo. Fs. 1. N. 2. 1843. 537. Uo. Fs. 4. N. 42. 1763. Fs. 5. N. 24. 1797. SZÁL. Polgár Jkv. 1848. N. 117. 538. HL. Div. P. Fs. 3. N. 29. 1729. Fs. 4. N. 15. 1734. 539. Uo. 1864. 228. oldal. 540. Uo. 1874. június 14. 541. Uo. 1867. 246. oldal, 1873. 337. oldal, 1879. 417. oldal. 542. Uo. 1873. 350. oldal. 543. Uo. 1866. 234. oldal. 50
