Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
gedhetetlenül szükséges volt a széna. Amíg a XVIII. században a határ nagy részét háborítatlanul művelhették, addig elegendő szénát termelhettek évente. Miután azonban a káptalan a kaszálórétek tekintélyes részét magának foglalta el, egyre nagyobb gondot jelentett a téli takarmányozás biztosítása állataik számára. Az 1820-as évekre megmaradt úrbéres rét egy részét is évente árvíz járta, amely kedvezőtlenül befolyásolta a széna termést. 40 5 Érthető módon, a jobbágypanaszok ezt a tényt mindig hangsúlyozták. 40 6 Az úrbérrendezés idején egy hatökrös gazdának 12, egy négyökrös gazdának nyolc, egy kétökrös gazdának négy ember vágó rétje volt. ,,Az gyalogszereseknek pedig, hol egy, hol két ember vágó rétet juttatnak minden esztendőben". 49 7 Az úrbáriumban, amelyet az 1820-as évekre megkísérelt bevezetni az uraság az egész telkes jobbágyoknak csak 10 kaszás (lalcastrum = 1000 n.-öl) területben állapítják meg a kaszáló ill et őségét. 4"' 8 Két határrészre szorítják vissza az úrbéresek rét használatát, éspedig a jobb minőségű Alsórétre és a gyengébb Morotvaközre. Ennek megfelelően mérik ki 1831-ben az illetőséget is, a jobb réten 2/3-ot, a gyengébben 1/3ot. A közösség nem nyugszik bele a kaszálók elvesztésébe sem, s folyamatosan kérik vissza előbbi területeiket. 1841-ben megújítják kérelmüket, majd a kérés vizsgálatával megbízott mérnök jelentést készít ezekről a kaszálókról. Eszerint összesen 4277 2/8 hold állandó majorsági kaszálót kérnek vissza a polgári jobbágyok. 49 9 A faluközösség a kaszálórétet tilalomban tartotta, s azt tavasszal sem legeltetni, sem kaszálni nem engedte. 50 0 Miután elérkezett a szénakaszálás ideje,' 0 1 a bíró nyilas számra felosztotta a lakosok között. 50 2 A rosszabb minőségű kaszálókat nem osztották ki, „hanem kinek tetszett oda ment és a mennyi tetszett vagy lehetett annyit kaszált". 50 3 Ugyanilyen feltételek mellett kaszálták az árvíz elvonulása után újranőtt füvet is. Egyes határrészeket elkülönítettek, amely a zsellérek úrbéres kaszálója lett. 50 4 „Egyéb eránt a Polgári Bírónak is, mint Bírónak van egy Réttye, amit állandó Bírói nyilasnak neveznek . . ," 50 5 De jutott másnak is fű. ,,A Fokon az Ugar között a Csordás azért nem étette le és oltalmazta meg (a füvet), hogy ő is kaszálhasson, minthogy kaszált is. . ," 50 6 A lekaszált füvet renden megszárították, majd felgyűjtötték és rudasokba, vontatóboglyákba vagy szekérboglyákba rakták össze. 50 7 így bog495. Uo. F. 5. N. 253. 1821. 496. SZL. Investigatio. 2. pont, 1772., mellékleteként lévő panasz 2. és 4. pontja. 497. Uo. Investigatio, 1772. 498. HL. Di,v. P. F. 5. N. 253. 1834. 499. Uo. F. 1. N. 2. 1843. 500. SZL. Polgár Jkv. 1844. N. 120. „Hizsnyik Pál Alsó Réten kerülősködjön... a kaszálás és gyűjtés üdéjén az ezen munkára menőket vizes helyeken ön csolnakjukon tartozzanak minden bér nélkül átvinni." 501. HL. Div. P. F. 6. N. 331. 1833. 502. Uo. N. 308. 1824. 503. Uo. 504. Uo. 505. Uo. N. 285. 1820. 506. Uo. N. 307/5 1824. SZÁL. Polgár Jkv. 1836. N. 1. „Mező Inspectornak pedig az eddig volt 30 vftbul álló esztendei Bér mellett Megyesi Molnár János választott el." 507. Uo. 1841. N. 88. 1842. N. 99. HÁL. Div. P Fs 5 N 70 1804. F. 6. N. 308. 1824. 45