Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
VÄRSZICET Az 1837-es térképen előforduló helynév, Tikos határában. 33 1 VEREBESFOK Kisebb vízér a nánási út mentében. ,,A nánási úton. . . híd (kell) a Verebes fokon." (1871) 33 2 VEREBESZUG Szentmargita határában kanyargó Selypes egyik határrésze, közel van a Nagyszöghöz. (1800?) , Verebes tanya innen kapta nevét. ZSOMBOKOS vagy ZSOMB1KOO Nagyobb kaszáló- és nádalórét, Hajdúnánás határa felé. ,,Nánás, Tedej és Polgár határdombjai emelkednek. . . a Sombikos éren felül. . . a Keszegesen alól. . ." (1800?) 3 3' 1 „A Zsombokos nádas fenek mellett. . . lévő szántó földek." (1831) 33 5 HATÁRHASZNÁLAT A már idézett hajdú statutumból, s a káptalan telepítő deklarációjából egyértelműen megállapítható az : hogy Polgár és Szentmargita határát, noha összefüggő területet képeztek, mégsem kezelték szervesen összetartozó egységként. Sőt, a káptalan majorsági gazdálkodásában is megkülönböztették a két birtoktest majorjait, bár az egész határ gazdálkodását a Polgáron lakó káptalani tiszttartó irányította. Ennek ellenére a benépesülő káptalani birtok a XIX. század közepére, mind egyházi, mind közigazgatási tekintetben, egyre inkább Polgárhoz kapcsolódott. A XIX. század végétől keltezett, országos statisztikai felmérések is Polgár központtal tartják számon az egész, több mint 60 000 kat. holdnyi határt. 33 6 Szántóföld Kert Rét Szőlő Parlag, terméketlen Legelő Erdő tn cű TS -05 S összes 29 310 164 5769 49 2603 21 356 713 2017 61 891 A két határrész nagyságára vonatkozó adatok egy feudális kori (1843) mérnöki jelentésben állnak rendelkezésünkre. 33 7 331. Uo. 332. HL. 43. sz. kéziratos térképe. 333. SZL. Polgár jkv. 1871. május 29. 334. Uo. DIV. P. Fs. 5. 1800? 335. Uo. Fs. 6. 1831. Úriszék. 336. Magyar statisztikai Közlemények 99. kötet, 1935. Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája, I. k. Bp. 1897. 337. HL. DIV. P. Fs. 1. N. 3. 1843. (A néprajzi szöveg indokolja a jelzetben az évszámokat.) 28
