Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig 1717-1848 (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 2. (1974)
denekelőtt robotmegtagadásokra került sor! A termést fel-nem-adó Fekete Albert is úgy nyilatkozott, hogy .,apám se szolgált Robotot én sem fogok, szabad emberek vagyunk mi". Hamarosan akadták a népből szószólók is, akik mint „a Nép Deputátusai" kérték a város pecsétjét, hogy oltalomlevél mellett mehessenek Ő Felségéhez instanciára. 32 4 Az események láttán Szabolcs vármegye közgyűlése jónak látta újra Polgárra a „zenebonáskodás lecsilapítása" végett katonaság kirendelését kérni. 32 5 A termésbevallás kérdésében azonban a jobbágytársadalmon belül a szakadás jelei mutatkoztak. A mezőváros leggazdagabb rétege ugyanis nem tartotta célszerűnek felújítani a káptalannal folytatott küzdelmet. Ezért történt az, hogy a „termést feladók" között a legmódosabb jobbágyokat találhattuk. így például közöttük volt az egész polgári tanács, Makó János főbíróval az élen. 32 6 E réteg ugyanis gazdaságilag is erősen kötődött a káptalanhoz és sorsukból számos olyan gazdag jobbágy került ki, aki jelentős káptalani földterületet vett bérbe, vagy földesúri jogokat (korcsma, rév) árendált. A mezőváros számára azonban a legnagyobb veszélyt a küszöbön álló határfelmérés és a jobbágytelkek újra osztása jelentette. Ennek — az immár törvényes — 1828-as úrbéri szerződés után jogi akadálya nem volt. A káptalan tehát folytathatta azt a munkálatot, amelyet 1820-ban a jobbágyok ellenállása miatt abbahagyott. Először arra tett kísérletet, hogy a határfelmérést saját uradalmi földmérőjével hajtassa végre; a földmérőnek adott utasítás a jobbágyföldek kiosztásának a mikéntjét is részletesen szabályozta (három nyomás legyen, minden nyomásban két rész, mérje fel a belső fundust, a szérűskerteket, a kaszálókat és a kenderföldet). 32 7 A gyakorlatban a telkek kihasítása—úriszéki ítélettel—Szabolcs vármegye földmérője irányításával történt. A földmérőnek adott utasítás szerint az a határt három nyomásra, minden nyomást három részre (a föld minősége szerint) osztott. 32 8 A jobbágyföldek felmérése 1831-ben megkezdődött, s a polgári jobbágyok telki állománya — 151 telek — ezután a következőképpen alakult (1300 négyszögöles holdakban): 32 9 324. Mikecz Ferenc esküdt a polgáriak engedetlenságérői. 1829. aug. 10. Uo. 325. SzL. Acta Politica Fasc. 29. No.1030. 1829. Az 1829. okt. 2-án tartott közgyűlés végzése. 326. HL. XII—2 c. Div.P F.6 N.237. 327. A földmérőnek adott instrukció. 1828. Szentmihály hava 16. Uo. N.320. 328. A polgári Szántó földek három szakaszra lett osztása és classifiicatiója. 1330. okt. 26. Uo. F.l N.37. 329. A polgári határ felmérése. Uo. N.328. S2
