Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig 1717-1848 (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 2. (1974)

tak, akik a város követeléseinek a nádor előtt akartak érvényt szerezni.'* 11 A küldöttség lelke most is Szabó Ádám volt, aki Pesten ügyvéd segítsé­gét is igénybe vette, s (az ügyvéd szavai szerint) „igen szorgalmasan járt el" az ügyben. 31 2 A küldöttek 1825 júniusában érkeztek haza, s sikerült a nádornál ki­hallgatást eszközölniük. A polgáriak ezt kedvező jelnek értékelték; újra megfosztották hivatalától a hatóságok által időközben visszahelyezett törvénybírót, Kapus Istvánt, s helyette öreg Pöstyényi Józsefet választot­ták. A vármegye szolgabírája ez ellen ugyan tiltakozott, de „erre azt felel­vén a Nép, hogy nekik Szolgabíró nem parancsol, több egy Város mint egy szolgabíró". Haraszthy György olyan komolynak látta a helyzetet, hogy fizikai erőszakra is számított. Ha a vármegye közbe nem lép — vélekedett — „itt kevés üdő alatt emberhalál is lesz akár mennyi". Szó sem lehetett arról, hogy a jobbágyok Haraszthynak valamiben is engedelmeskedjenek, s e helyzetben „egyáltalján fogva uri szolgálatot tenni nem akarnak". A tiszttartó kénytelen volt ezért a kőművesek mellé — a robot megtagadása miatt — „a Bótos ujj házához ... tzigányokat fogadni". Az események meg­előzésére Haraszthy nyílt provokációt javasolt; ha Szabó Ádámot elfognák, a nép ezt nem engedné, „mindjárt össze csoportozna 100, 200 ... s ez által jelentenék ki hova czélozzon az ő össze esküvések, hogy ... sem a Tekin­tetes Nemes Vármegye sem a Méltóságos Uraság hatalmátul függni nem akarnak". 31 3 A városban közben az a döntés született, hogy újra küldöttséget kell meneszteni, most már egyenesen Bécsbe, a hajdúszabadság elnyerésére. A polgári tanács „Csendes György Tanátsbéli és Szabó Ádám közlakos" szá­mára a város pecsétjével ellátott útlevelet állított ki, amelyben tanúsítot­ták, hogy annak felmutatói „igaz járatbéli emberek", akik a „Város boldo­gulása keresése végett" mennek „Instanciával" a királyhoz. A város négy­lovas szekerén indultak útnak. 31 4 Az eseményekbe azonban Szabolcs vármegye hamarosan beavatkozott, s 1825 augusztusában a nagykállói közgyűlés a városba katonaság kirende­lését kérte. Ezenkívül meg kellett tiltani a városban „minden zenebonás össze gyűléseket, pénz össze szedéseket és deputátusok kiküldését" — hang­zott a határozat. Legfőbb bűnösnek Szabó Ádámot tartották, „a ki a népet a Hajdú Szabadság megnyerésével ketsegteti, velek haszontalan költsége­311. Haraszthy tiszttartó a dékánnak. Polgár, 1825. jan. 28. 312. Polonkai János a polgári bíráknak. Pest, 1825. ápr. 12. Uo. N.92. 313. Haraszthy tiszttartó a nagyprépostnak. 1825. júl 10.. Uo. 65. 314. A polgári tanács bizonyságlevele. Polgár, 1825. júl. 13. „Levelünket mutató bötsületes Csendes György Tanátsbéli és Szabó Ádám Közlakos mennek Béts Városába ö Felségéhez Instantiával a Város boldogulása, keresése vé­gett, kik is. mint szabados és igaz járatbéli emberek minden hátráltatás vagy bántódás nélköl bocsátandók. Szekeren mennek 4 ló van befogva. Költ Polgár városában Július 13-án 1825 Varjú Gábor fő Bíró" Az alispán felolvasta Haraszthy előtt a polgáriak folyamodványait. Ennek lénye-e: ,,Ts Ns Vármegyéiül fügni nem akarnak a Polgáriak, földesurat nem ismernek". ..Magok közt zenebonáskodnak.. öszve esoportozva alatto­mos Gyűléseket tartanak". Az Instanciában a következőket kérik; hajdúsza­badságot, separata portát és a szállító contractusat. Haraszthy tiszttartó a nagyprépostnak. Uo. Div.P. F.3 N.105. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom