Bencsik János: A szarvasmarha paraszti tartása hajdúnánáson a XVIII. század végétől / Hajdúsági Közlemények 1. (Hajdúböszörmény, 1974)

Tartalom

Az extenzív tartásmód emlékei Hajdúnánáson a XIX. század közepéig nagyszámú állatot pásztoroltak a közösségi legelőkön, a szántóművelés alól ideiglenesen felszabadult tarlókon és ugarföldeken. Határhasználatukra jellemző volt az a gyakorlat, amelyet e vidéken másutt is megtalálhatunk. A város körül elterülő belső legelőkön a kezes állatok, a fejős tehenek, a fejős juhok, az őróV ménes legeltek, a szántóföldeket követő külső legelőkön pedig a szilaj gulyákat, a méneseket, a juhnyájakat pásztorolták.

1 Határának nyugati, délnyugati részén elterülő, árvízjárta terület, a Rét különösen jelentős szerepet kapott az extenzív állattartásban. Noha a város egyetlen, összefüggő szénatermő rétje, a szilaj barmoknak tavaszi, őszi. alkalomadtán téli legelője is.

2 Az állattartás irányítását, ellenőrzését a város vezető testületei, a communitás és a magisztrátus, esetenként e közösségek meghatalmazásából maga a város hadnagya látta el. Döntöttek a legelők igénybevételének módjáról, az állatok kiverésének idejéről és rendjéről, meghatározták a pásztorok bérét, megszabták az állattartó lakosok jogait és kötelességeit. A XIX. század elején tél végén (február vége, március eleje) a hadnagy ,,a mezei pásztorokat a Rétre a végett ki küldötte, hogy néznék meg a mezőnek indulását,... (s mivel azt jelentették, hogy) még semmi mező nincs, a gulya és ménes verésére alkalmatosabb időt várnak.. ,"

3 „A Marháknak és heverő jószágoknak a Gulyára és Ménesre lejendő kiverettetések idejéről (tárgyal a magisztrátus), minthogy a szép tavaszi napok jelen vannak, (a hadnagy) kéri a kiverések idejét meghatározni"/

1 A magisztrátus aztán ennek megfelelően kijelölte a heverő lovak és szarvasmarhák kiverésének idejét. Először a heverő lovak mentek ki a Rétre, a tavaszi legelőre, ezeket, ha alkalmasnak találták az időt, már február végén kiverték. „Már az erősebb aklos lovaknak ménesbe való öszve verésének, amennyiben az idő kedvezőleg mutatná magát, ideje elérkezett volna..., holnap (február 28.) kiveressenek (1813)".

5 „A ménes holnap (március 27.) ki fog verődni, a gulya verés pedig továbbra marad".

6 1804-ben a magisztrátus a következőkben döntött: „Ménesek holnap kiverődnek, a guják és 1. A hajdúnánási legelők használata megegyezik a környék és Debrecen gyakorlatával. Balogh I., 1958. 537—566. 1. 2. A XIX. századi okleveles adatok is használják a barom szót jószágcsapat jelentésben. ,,A mezei pásztorok, de főképpen a Nyáj kondások, ha az őrizetek alatt levő baromból adják ki..." (1821) vagy „Valamig a Barmok téli eledelre széllyel nem verettetnek (1823)." HBmL. Hajdúnánási Jkv. V. A. 301/a. 11. 1821. No. 217., Uo. 12. 1823. No. 3. 3. Uo. 11. 1822. No. 431. 4. Uo. 1820. No. 100., 1825. No. 59. 5. Uo. 9. 1813. No. 71. 6. Uo. 1803. No. 83. 24