Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai
(egri) piacon való értékesítés céljával.306 Szarvaskő lokális közössége tehát ismerte, sőt fontos jövedelemforrásnak tekintette az erdőben való gyűjtögetés különböző formáit. A lokális gazdaság ezen alapszituációjában jelent meg az éti csiga iránti kereskedelmi kereslet a csigaexport felívelése idején, az 1980-as években. Szarvaskő mellett több Heves megyei település is kihasználta a jövedelmező lehetőséget, és megkezdte az éti csiga gyűjtögetését. A Mátra és a Bükk csigapopulációja olyannyira megfelelt a kereslet kívánalmainak, hogy a csigafelvásárlás központi irányítása hamar felfigyelt a Heves megyei „gyűjtő térségben” rejlő lehetőségre. így jött létre a recski ÁFÉSZ csigafeldol- gozp üzeme, amely 1990-re már 800 tonna éti csigából állított elő konyhakész csigahúst, és burgundi módra főzött töltött csigát a francia konyha számára.307 Szarvaskőn a lokális közösség azon idős tagja szervezte meg a csigafelvásárlást, aki a gyűjtögetés hagyományos formáiban korábban is a legjártasabb, legélelmesebb volt. Guba Jánosné Bertoldi Margit egyéni átvevőként kapcsolódott be a recski ÁFÉSZ munkájába, és közvetítette annak elvárásait a gyűjtögetők felé. Telephelyét egy garázsépületből alakította ki. A csigagyűjtögetők naponta idehordták zsákmányukat. A helyiség egyszerű felszerelését a csigák tárolására szolgáló fa csigaládák képezték.308 Ezeket az ÁFÉSZ hetente, autóval szállította Recskre. Gubáné a rendszerváltás idejére érte el azt az életkort, melyben már nem tudta vállalni a begyűjtés koordinálását. Szerepét az ÁFÉSZ egy munkatársa, a Romániából áttelepült Kóti Pál vette át.309 Tevékenysége a csigaexportot egyre szigorúbban szabályozó, természettudatos törvényi környezethez igazodott. Amíg korábban a csigát minden mennyiségben 306 „Régen erdei gyümölcsöket, csipkét meg somot gyűjtöttünk. A csipkéből lekvárt, a somból, kökényből meg a bodrából szörpöt késztettünk. De lekvárt is lehetett mindegyikből, még a bodrából is csinálni. Gombát is gyűjtöttünk: csirkegombát, tinórut, galamb-, és szegfűgombát. Saját fogyasztásra, de ha sokat sikerült, hátiban levittük az egri piacra. ” — P.S. (szül. 1934. Szarvaskő) 307 Vö. Töltött csiga (1990), http://rendszervaltas.mti.hu/Pages/News.aspxPdate =19900503& ni=277822&ty= 1, 2011. augusztus 25. 308 csigák a garázsba voltak bepakolva, de mindig kimásztak a ládából, és az egész fal tele volt csigával. A lánya is mondta neki, hogy »Mit foglalkozik vele, olyan piszkos!« Sok baj is volt az~ Zpl, faládában voltak, de még a láda tetejét is felnyomták, hogy kimásszanak.” — K.G. (szül. 1934. Szarvaskő) 309 A Romániából való áttelepülés tényét csak azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert adatközlőim ennek (Kóti külhoni kapcsolatainak) tulaj dóm to tták, hogy a recski csigaüzem a rendszerváltás idején Romániából (Erdélyből) származó csigát is feldolgozott. 93
