Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai

sével és letelepítéséveljött létre. Magának a településnek (a 13. század elején már biztosan álló temploma körül kiépült) belsőségét a 20. század első felének régészeti kutatásai nem találták meg. A település helyének meghatározására csak az 1970-es években került sor, amikor Mesterházy Károly az ekkor éppen termelőszövetkezeti hasznosítás alatt álló Mirágy-tanyán (Bakon- szeg-Mirágy Árpád-kori lelőhelyen217 218) egy téglakeretes sírra bukkant.219 A feltárása során jelentőségét még fel nem ismert sírhelyről utóbb Módy György bizonyította be, hogy az tulajdonképpen az egykori Kovácsi temploma mellett feküdt, a felszínre került tégladarabok pedig valójában az egyház alapjaiból kerülhettek ki.220 Módy egy okleveles forrással221 igazolta, hogy a Mirágy helynév a 15. században még egy patakot (Myrogh fluvi- us), az O-Berettyó egyik jobb parti kis mellékfolyóját (illetve az attól nem messze fekvő halmot) jelölte. A patak mentén (a Mirágy mellékén) elterülő szántók, mezők, rétek, kaszálók, halászóhelyek és nádasok egykor Kovácsi határrészeit alkották. A századokon át megőrzött helynév (majd a bizonyító erejű régészeti feltárás) lehetővé tette Kovácsi település lokalizálását.

Feltételezhető, hogy Kovácsi a királyi birtokok kötelékéből már a tatárjárás előtt adományként a Barsa nemzetség kezére került. A mai Bakon- szeg határában kialakult középkori települések közül Kovácsi lehetett a legnépesebb (már a tatárjárást megelőzően is száz fő körüli lakónépességgel rendelkező) település.222 Paraszti közösségének gazdálkodásában a 12-13. százában még jelentősebb lehetett az állattartás, a halászat és a nádalás, mint a földművelés. A 13. század végén a váradi püspökség tizedjegyzékében (40 kepés gabonadézsmájával) a közepes jövedelmet hozó falvak között szerepelt.223 224 Birtokosa ekkor a Barsa nemzetségbeli Apa comes224 volt. Apát 1321-ben legidősebb fia, Miklós, majd annak (feltehetően 1323-ban bekövetkezett) halála után Apa fiatalabb fiai, Wgud és János követték Kovácsi

217 A királyi, vagy hercegi birtoklást támaszthatja alá Udvari (ma Sárrétudvari) Kovácsihoz való viszonylagos közelsége is (vö. MÓDY 1990: 16.).

218 Mesterházy topográfiailag nem jelölte meg pontosan a lelőhelyet, így a település jelen lokalizációja sem haladhat tovább a Mirágy-tanya környéke nagyobb területi egységének meghatározásától.

219 mesterházy 1975a: 102. és Uő. 1975b: 253.

220 MÓDY 1990: 16.

221 1479: Dl. 26640.

222 MÓDY 1990: 16.

223 JAKUBOVICH 1926: 223., 298.

224 Apa szerezte meg a Hontpázmány nembeli Poznan fia Verstől annak Poles falura eső birtokrészét. A Bölcs falu pusztulását követően, annak határából kialakult Bácsi-puszta birtoklástörténetével a következő oldalakon foglalkozom.

69